A kommunikációk, kultúrák sokfélesége szerte a világban

Recenzió

A kommunikációk, kultúrák sokfélesége szerte a világban - Kultúrák@kontextusok.kommunikáció/ szerk.Hidasi Judit. Kultúrák@kontextusok.kommunikáció/ [szerk.Hidasi Judit].- [Budapest]: Perfekt, cop.2007.-223p.:ill.;24 cm

Prof.Dr. Hidasi Judit (Csc) a könyv szerkesztője, és egyik szerzője is a Budapesti Gazdasági Főiskolán dékán, egyetemi tanár. Kutatási területe közt szerepel az idegen-nyelv oktatás, a kommunikáció, az interkultúrális kommunikáció és menedzsment, Ázsia-tanulmányok, a Japánológia. Több Japánnal foglalkozó könyve is megjelent.

A könyv egy országtanulmány-gyűjtemény, amely első ízben 25 éve jelent meg. Időközben indokolttá vált egy új, a változásokat is bemutató kötet. Korszerű szempontrendszer, ismert szerzők bevonásával, átdolgozásokkal jelent meg ismét. ABudapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karának az oktatási kínálatában szereplő országokat tartalmazza, melyeknek hivatalos nyelvét tanítják is egyes szakokon. Szól szabályokról, szokásokról, kitekintve az üzleti kommunikáció egyes területeire. Az érdeklődő sokkal többet tudhat meg a célországról, mint egy „hagyományos” országismereti könyvből. Tanulságos, élvezetes olvamányok, melyeket egytől-egyig az adott országot kitűnően ismerő szerző írt. Mind BGF oktatók, illetve meghívott előadók, elismert szaktekintélyek, nemzetközi tapasztalattal. Vannak közöttük, akik diplomáciai múlttal is rendelkeznek.

A beveztő részt Buda Béla írta, mivel munkásságának középpontjában részben a kommunikációelmélet áll. Ezen belül is kiemelt terület a nem verbális kommunikáció és pragmatika.

Írásában áttekinti a emberi kommunikáció és viselkedés tudományát. Többféle kontextus segítségével modellezi a kultúra, a globalizáció és a személy viszonyát, a kontextusok közelítésének és áthidalásának módjait. Ezek részei az arcvonások, gesztusok, normák és tabuk, udvariassági sémák, intézményes keretek, hatalom és rang megnyilvánulásai, protokollok. Felsorolni is nehéz lenne a sok fogalmat és hivatkozást, mellyel a tudományág eddigi fejlődését is bemutatja.

A gyűjtemény 16 tanulmányt tartalmaz: Amerikai Egyesült Államok, arab országok, Ausztria, Belgium, Franciaország, Írország, Japán, Kína, Korea, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Oroszország, Portugália, Spanyolország, Svájc.

Átlagosan 10-11 oldal olvasmányos leírást olvashatunk 1-1 országról. A legfontosabb jellemzők kiemelésére vastagon szedett szavak, kifejezések segítenek bennünket.

Az írások közös jellemzője, hogy meghatározza az adott ország elhelyezkedését, földrajzi fekvését, mint Sárközi Mátyás is tetteNagy-Britannia című fejezetében: „Országrészekből tevődik össze. Abrit-szigeten helyezkedik el Anglia, Wales és Skócia, a szomszédos Ír-sziget északi csücskén Észak-Írország. Franciaország partjai mellett van két nagyobb sziget: Jersey és Guernsey, ezek nem részei az Egyesült Királyságnak, de brit fennhatóság alatt állnak. Az Ír-tengerben lévő Man-szigetnek hasonló a státusza.”

Praktikus, sőt a mindennapi életben való boldoguláshoz nélkülözhetelen ismeretekhez is hozzájuthatunk. Erre jó példa aNémetország című rész Bodolay László tollából. Többek közt azt is megtudhatjuk, hogy mennyire jellemző a németekre a tárgyalásokon a névjegykártyaváltás, és, hogy jó, ha készítetünk német nyelvűt is, rajta minden ismertetőjeggyel. Szokás udvariasan elovasni, kitenni magunk elé az asztalra.

Fontos része egy kultúra megismerésének, a nem verbális kommunikáció is, olvashatjuk Fáy Eszter Belgiumról szóló írásában. Bár gesztusokban nincs különösebb eltérés a hazai szokásoktól, de beszélgetésben közvetlenebbek, akár harsányak a belgák, míg például a közlekedésben előzékenyebbek.

Mohr Richárd Kínáról szóló tanulmánya ízelítőt ad a kínai étkezési szokásokból. Megtudhatjuk, hogy a nyugati világgal ellentétben a kínai embereknek nem csak a napi háromszori étkezés a fontos, hanem azok időpontjainak pontos betartása is.

Hidasi Judit Japán fejezetében az idősek iránti feltétlen erkölcsi tiszteletről olvashatunk. Ezért érdekes, hogy ott nem szokás a járművökön átadni a helyet a gyengébbeknek. Azonban minden fontos kérdésben meghallgatják az idősebben véleményét, még ha nem is fogadják meg minden esetben. Céges környezetben csökkentett jogkörrel tanácsadói, reprezentatív posztokat töltenek be a kiöregedő vezetők, ezzel is biztosítva számukra a tekintélyt és önbecsülést.

Balogh Katalin Franciaországról ír. A családot és az életminőséget fontosabbnak tartják a munkánál. Kulturális értelemben inkább a feminin országok közé sorolható. A francia nyelvet 180 millióan beszélik világszerte, többségében a korábbi francia gyarmatok lakói, ezzel kilencedik a rangsorban.

Győri Sándor írásából kiderül, hogy a portugálok szomszédaikhoz és az olaszokhoz képest is visszafogottabbak, nem jellemzőek a túlzások. Az érzelemnyilvánítás sem mondható hevesnek, sőt, kifejezetten tárgyilagosság jellemző az egyes problémamegoldásokban. Nagyon érdeklődő nép. Nyíltak, szívesen beszélnek országuk értékeiről. Ajándékozásnál a meglepetés átadásával egyidejűleg arra is figyelnek, hogy beszéljenek róla.

Nanovfszky György Oroszország fejezete összefoglalja ennek a multikulturális, részben európai, részben ázsiai országnak kusza jelenét. A társadalmi-gazdasági átalakulás következtében kialakuló társadalmi olló, gazdagodó réteg nyugat imádata és a szegényedők szűkülő lehetőségei bonyolítják a korábban hierachikus viszonyokat. Szokás a vendéggel étteremben találkozni, az otthoni körülmények korlátozott volta miatt, amennyiben az anyagi lehetőséget ezt megengedik

Minden tanulmány végén található egy kis ajánlott irodalom azok számára, akik még szeretnének többet megtudni az adott ország kultúrájáról. A könyv végén olvasható minden szerzőről egy kis ismertető.

A szerzők közül kiemelném a József Attila-díjas Sárközi Mátyást, aki Angliában él 1956 óta. Újságíróként tevékenykedik, magyar lapok, illetve rádióállomások tudósítója. Fontos munkát lát el magyarországi szakemberek interkulturális képzésében. Részt vett az IBM Magyarországra küldött brit munkatársainak felkészítésében.

Széles körben ajánlató a könyv mindenki számára, akit érdekelnek a nyelvek, kultúrák közötti különbségek, ill. hasonlóságok, ahogy azoknak is, akik kifejezetten valamelyik nép iránt érdeklődnek.

Keresztfalvyné Illyés Renáta, 2012.