keresés

2012. május 16., szerda

Az internet a kockázatok és mellékhatások tekintetében


Talyigás Judit (szerk.): Az internet a kockázatok és mellékhatások tekintetében. Bp., Scolar, 2010. 256 p.

recenzió

Az internet hasznos, szórakoztató, de kockázatot is jelent: a virtuális szupersztráda szabályait a KRESZ-hez hasonlóan ismernünk kell s betartanunk. A könyv e felelősségteljes, tudatosan használatra hívja fel a figyelmet, célközönsége a felnőttek,szülők, tanárok.Szerzői eltérő életkorúak és foglalkozásúak - tisztviselő, jogász, tanár, pszichológus, orvos, mérnök, szociológus -, ki-ki a saját szakterülete tapasztalatait osztja meg, hol olvasmányosabban, közérthetőbben, hol nehezebben emészthető szakzsargonnal teletűzdelve. Más – más véleményt képviselve taglalják az internethasználat kockázatát s hasznát: a technikai veszélyek, adatvédelmi aggályok, személyes adataink biztonsága, az informatikai bűnözés, az internetfüggőség, a gyerekek internethez fűződő viszonya, a személyes kiszolgáltatottság, az internethasználók száma, valamint a térinformatika újdonságai témaköreit érintve.


A könyv tíz, sorrendileg nem egymásra épülő tanulmányt tartalmaz, a végén jegyzetek, a szerzők rövid bemutatása, gazdag irodalomjegyzék és tárgymutató.

A szerkesztő Felvezetésében fogalmazza meg a könyv célját. A régen és most ellentétbe állításával szemlélteti, hogy az internet mennyiben változtatta meg világunkat: míg hajdanán levél és telefon útján zajlott a távoli kommunikáció, mára az információcsere jelentős eszközévé az internet vált, s ugyanakkor a kiszélesedett az információhoz hozzáférők köre. A web megváltoztatta az emberi kapcsolatokat is: régen személyes találkozások jellemezték világunkat, ma társkereső és közösségi oldalak sora. Régen a könyvtár, ma a világháló a tájékozódás alapforrása, ami egyoldalú és pontatlan adatgyűjtéshez vezethet, hiszen a világháló sem minden – ráadásul hiteles - információ tára.

Az internet az örökkévalóság lehetősége? Problematikus elgondolás, mivel elavult, nem frissített adatok tömkelege található a neten. S a digitalizálás valóban pótolhatja pl. egy múzeumi látogatás élményét? De a digitális fotók világában mi marad a jövő kutatóinak?S a magányt elűzi-e az internet a térbeli és időbeli korlátok legyőzésével? S az online játékok, közösségi oldalak hasznosak vagy károsak?A világháló mennyire szabályozott jogilag? A net valóban alkalmas tömegek mozgósítására? E kérdésköröket feszegetik a tanulmányok.

Ismertetésképpen három különböző hivatású szerző egy-egy nézőpontja:

Csepeli György: Veszélyesen élni? Avagy az internethasználat kockázatai

Csepeli György szociálpszichológus, az ELTE egyetemi tanára. Kutatási területe az új infokommunikációs technológiák társadalmi és lélektani hatásai.

Az internet világában az információ terjedése sem térben, sem időben nem korlátozott, az új infokommunikációs technológiák elterjedése átalakította társadalmunkat, hatott az egyén életére: mindenki kapcsolatban állhat mindenkivel, hozzáférhet az információkhoz, ha rendelkezik hozzá megfelelő technikai háttérrel és tudással – e feltételek együttes érvényesülésének hiánya azonban a társadalmi egyenlőtlenségek melegágyává válhat. A tanulmányban a szerző az információs kor egyes kihívásaival foglalkozik, a technika ember feletti győzelmének veszélyeivel.

Elsőként a technológiai kockázatokat hangsúlyozza, hisz az infokommunikációs technológia vívmányai a papírkönyvtárhoz hasonlóan sérülékenyek, igaz, többféle technológiát alkalmazva nagyobb esélyekkel biztosítható a hosszú távú megőrzés. Mind az adathordozók, a hálózatok, a szoftverek, az adatbázisok megannyi veszélynek vannak kitéve, legyen az például fizikai sérülés, vírus, kémprogram. Legnagyobb veszélyben maga az adat áll, ezért megelőzésképpen azokat hálózaton el nem elérhető adatbázisokban, akár több helyen is tárolhatják.

Második kiemelt kockázati tényező az informatikai bűnözés: a hardver , a szoftver és az adat elleni támadások. A fejlett technikai tudású bűnözőkkel szemben az átlagos felhasználó lépéshátrányban van, sokszor fel sem ismervén a veszélyt.

Harmadik szempontként a társadalmi veszélyeket veszi számba: a világháló alkalmas a tömeg kártékony célú mozgósítására, sérülnek a szerzői jogok, a felhasználó megfigyelhetővé válik, s a várttal ellentétben korántsem csökkentek a társadalmi egyenlőtlenségek az internet elterjedésével, kialakult a digitális szakadék. Az információs társadalom az infokommunikációs technológia fejlődésével állandóan átalakul: az életkor növekedésével az ember kevésbé fogékony az újra, míg a fiatalok nyitottabbak a technológiai fejlesztésekre.

A következő rész az internet és a kultúra kapcsolatát elemzi. Hazánk lakosságának 49/%-a kulturálisan szegény, s közülük 80% nem internetezik, ellenben a kulturálisan gazdagok 86%-a használja a világhálót, azaz aki nem internetezik, az valószínűleg kulturálisan szegény is. Ugyanakkor a magasabb kultúrát kedvelők körében is nagyobb arányú az internetet nem használók száma (45%), míg a tömegkultúrát előnyben részesítők java (70%) használja a világhálót. Következésképpen az internet nem használata önmagában nem vezet kulturális elszegényedéshez, s a kultúrát sem veszélyezteti az internet – a megfelelő kulturális tőke birtokosa az internetet a kultúra partnerének tekinti.

További kockázati tényező a pszichológiai veszély: a virtuális tér átveszi a valóság helyét, függőséget okozhat, csökkennek a kognitív funkciók - a GPS használata rontja a térbeli tájékozódást, a Google memóriánkként működik, az online játékok elszegényítik fantáziánkat.

Végezetül a veszély elleni küzdelem lehetőségeit összegzi a szerző, ezek közül kiemelten fontos a tudatos internethasználat, a megfelelő biztonságot szolgáló szoftverek alkalmazása, és nem utolsósorban a társadalmi összefogás.

Rácz Bencze: We watch you watch

Rácz Bence ügyvezető és vezető tanácsadó, biztonsági auditokat, tanácsadást és etikus hackelési projekteket vezet.

A tanulmány témája az informatikai biztonság, foglalkozik a biztonságos jelszóhasználattal, felhívja a figyelmet a jelszókezelés gyakori hibáira, tisztázza a hacker fogalmát, megismertet a hackerek típusaival és személyiségével, s példákkal, tippekkel közérthető módon kalauzolja az olvasót.

A tanulmány első felében a jelszóhasználat veszélyeire figyelmeztet a szerző. Legkockázatosabbak a könnyen megjegyezhető, változatlan karaktersorozatból álló jelszavak, mint például a keresztnevek, becenevek, főnevek és az azonosító kissé módosított verziói. Az erős jelszó legyen 8, vagy akár 12-14 karakter hosszú, benne kisbetű, nagybetű, szám, speciális karakter, duplázott karakter; ne legyen összefüggésben a nevünkkel, ne álljon a billentyűzet egymás melletti karaktereiből, ne használjuk telefonszámunkat, születési dátumunkat. Felelős jelszóhasználatra fontosságára figyelmeztető tény: brute force módszerrel az ábécé kisbetűit használva egy 8 karakteres jelszó feltörése 58 órába, míg az előbb említett változatos karaktereket használva 193 évbe telik. Jelszóbiztonsági problémákat kiküszöbölendő alkalmazhatóak a többfaktorú - tudás, birtoklás vagy biometrikus alapú - azonosítási módszerek vagy az elektronikus aláírás.

A tanulmány másik fele a hackerekkel foglalkozik. Elsőként a hacker fogalmát határozza meg: nyílt forráskódú szoftverekkel foglalkozó szoftverfejlesztő vagy rendszeradminisztrátor, illetve olyan magas tudású informatikai szakember, aki informatikai biztonsági rendszerek megkerülésére szakosodott. Elkülöníti a hackerek egyes típusait: blackhat (számítógépek illegális feltörése, adatlopás a célja), whitehat (biztonságtechnikai fejlesztés, hibajavítás a cél), greyhat (közömbös, egyik irányba se hajlik), cracker (szoftverek illegális feltörésével foglalkozik). A média hacker szóhasználata inkább az ún. script kid-et takarja, olyan rosszindulatú, kevés informatikai tudással bíró személyt, akit a szórakozás, haszonszerzés, károkozás motivál.

A folytatásban a hackerek célpontjául szolgáló technikai hiányosságokat veszi sorra, ilyen pl. a wifi nem, vagy nem megfelelő módon titkosítása. Felhívja a figyelmet a különböző chat felületek nem titkosított voltára, illetve a közösségi oldalakról begyűjthető információval történő visszaélésekre. Egy megtörtént észt esetet ismertetve kitér a szervezett bűnözés és a hackerek kapcsolatára, valamint röviden ismerteti a hackerek pszichológia jellemvonásait is.

Végezetül a szerző levonja a következtetést: feltörhetetlen rendszer nincs, csak törekedjünk a tárolt információ értékével arányosan megfelelő biztonsági rendszer kiépítésére.

A tanulmányt egy 12 kérdéses, internethasználati szokásaink biztonságos voltát felmérő, önellenőrző lista zárja.

Talyigás Anikó: Az informatikaoktatás dinamikája

Talyigás Anikó a Madách Imre Gimnázium matematika-informatika szakos tanára.

A tanulmányban a szerző – gyakorló pedagógusként - a tanórák során szerzett személyes tapasztalatait foglalja össze, érintvén a tantárgyi elvárások, a tanterv, az érettségi és az oktatás kapcsolatának témáját, illetve bemutatja az internet veszélyeire oktató órasorozatának tanulságait.

Egy évtizede a tanulók gyakran még sem számítógéphez, sem internethez nem jutottak, mára viszont már a gimnáziumba kerülők 90%-ának természetes közeg az internet világa. Ma a középiskolákban jellemzően egy évig heti kettő, vagy két évig heti egy informatika órát tartanak, de az informatikai ismeretekre alapozott feladatok más tantárgy oktatása során is előbukkanak. Az informatika érettségi vizsgát általában már előrehozva a 10-11. osztályban megpróbálják a tanulók, s ha a gyakorlati rész sikertelen, a szóbeli vizsgát – ennek tárgya többek között az internet használata- le sem teszik, ezért is számottevően magas a bukásarány.

A tanulmány feszegeti, hogy vajon mennyire ellenőrizhető egy diák iskolai internetes tevékenysége, s hogyan védhetők meg a kártékony tartalmaktól, s egyáltalán mire használják a fiatalok a világhálót. Tapasztalatok szerint a chat, a közösségi oldalak és az internetes játékok kötik le a diákok figyelmét. Azonban egy végzős osztálynak tartott információs társadalom órasorozat keretében az internet kínálta egyéb lehetőségeket is ismertették a diákokkal, s átbeszélték az internet veszélyeit. A szerző idéz a tanulók internet veszélyeiről írt projektmunkáiból is.

A szerző szerint az internet nemcsak az oktatást alakította át, hanem a tanár-diák, tanár-szülő kapcsolatot, s az iskolaválasztás metódusát is.

A könyv anyagára épülő az A "…a kockázatokról és mellékhatásokról… " konferencia előadásai letölthetők az NJSZT honlapján. Az IKT hírportál pedagógusoknak, a biztonsagosinternet.hu oldalakon további, az internet biztonságos használatával kapcsolatos hasznos információ olvasható, illetve érdemes megismerkedni a Magyarországon is működő Safer Internet Plus programmal.

Wölfl Magdolna, 2012.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése