Zöldkönyvtár

A környezetvédelem és környezettudatosság fontos szerepet játszik a finn emberek életében. A társasházak előtti szelektív gyűjtők nemcsak az itthon megszokott kategóriákra - műanyag, papír, üveg - oszlanak, hanem ezeken belül is két külön gyűjtőbe dobják az égethető szemetet, és a nem újrahasznosítható műanyagot. Az iskolák és a közintézmények igen nagy része mozgásérzékelő szenzorokkal ellátott lámpákkal van felszerelve.

Sajnos nem lehet azt mondani, hogy a finn könyvtáraknak egy, az egész országra kiterjedő környezetvédelmi politikája lenne, de sokkal előrébb járnak mint egy átlagos magyar könyvtár. 2012-ben A Fenntartható Fejlődés a Könyvtárakban Csoport, amely 2010-ben alakult, készített egy felmérést, amelynek eredményeiből megtudható, hogy pár évvel ezelőtt milyen lépéseket tettek a finn könyvtárak a “zöldség” felé. A projektnek kilenc könyvtár a tagja: JRR Könyvtár, Kemijärvi Városi Könyvtár, Kotka Városi Könyvtár, Kuusamo Városi Könyvtár, Oulu Városi - Regionális Könyvtár, Porvoo Városi Könyvtár - Uusima Regionális Könyvtár, Rääkkylä Könyvtár, Vallila Könyvtár, Helsinki Városi Könyvtár, Varkaus Városi Könyvtár.

A kérdőív 2012. februárjában, 768 könyvtár számára lett elküldve, ebből 141 válaszolt a kérdésekre. Igen, ez nagyon kevés, nem éri el még a 20 százalékot sem, de látszik belőle, hogy vannak felelősen gondolkodó könyvtárak.

A kérdőív kérdéseit öt különböző téma köré csoportosították:

• környezetvédelmi menedzsment (14 kérdés 
• környezetvédelmi gazkálkodás (7 kérdés) 
• környezeti terhelés csökkentés (23 kérdés) 
• környezetvédelmi tudatosság növelés (10 kérdés) 
• környezetvédelmi kommunikáció (8 kérdés) 

Az első kérdéscsoport azt kutatta, hogy a vezetőség általi döntéseket befolyásolta-e a környezetvédelem, a működést befolyásolta-e a környezetvédelem valamilyen módon. Zárt jellegű kérdéseket tettek fel, a válaszok a következők voltak:

• Vannak fenntarthatósági programok vagy előírások a város vagy közösség számára 
• Vannak energiatakarékossági előírások a könyvtár számára 
• Az új munkatársak számára van környezetvédelemmel, fenntarthatósággal kapcsolatos továbbképzés 

Ezekből a leginkább nemleges válaszokból sajnos igen könnyen leszűrhető volt, hogy a menedzsment kérdésben még igen sok javítás szükséges.

A gazdálkodás kérdésében kissé talán jobb helyzet, itt a nemleges válaszok csak 50 százalékra rúgtak. A választható opciók a következők:

• A költségeket szolgáltatások határozzák meg 
• Az árazásban megjelenik a fenntarthatósági kritérium 
• A befektetésekben és a projektekben kritérium a fenntarthatóság 
• Az öko-hatékonyságnak fontos szerepe van a renovációban/felújításokban 

Szerencsére a harmadik témában már jelentősen javul a helyzet. A környezeti terhelés csökkentésére a következő opciók közül választhattak a válaszadók:

• szelektív szemétgyűjtés 
• a villanyok leoltása 10 perc után (ha senki nem tartózkodik a helyiségben) és a természetes fény használata 
• a számítógépek és egyéb árammal működő gépek kikapcsolása a nap végén, hétvégén 
• gépek ‘alvó’ módba helyezése amikor nincsenek használatban 
• e-mailek használata papír helyett 
• a helyiségek hőmérséklete nem több mint 22 fok 

A válaszok leginkább a ‘néha’ kategóriába estek, de ezen a területen már több lépést is tettek a vizsgált könyvtárak: laptopok használata, fekete-fehér és kétoldalú nyomtatás, stb.

A környezeti tudatosság növelése is igen alacsony szinten van még. Ezen tudatosság növelése alatt a kérdőív szerkesztői a következőkre gondoltak

• a könyvtár szervez környezetvédelemmel kapcsolatos eseményeket 
• elektronikus szolgáltatások a könyvtárban, online kölcsönzés, sms, email 
• könyvtárból kölcsönözhető elektronikus eszközök 

Itt is vannak olyan szolgáltatások, amelyek már beépültek a mindennapi könyvtári gyakorlatba, például az elektronikus szolgáltatások. Ezen kívül az olvasóknak lehetősége van könyveik újrahasznosítására, a könyvtárak gyűjtik a már nem használt elemeket is.

A könyvtárak környezetvédelemmel kapcsolatos kommunikációja is igen gyenge. Itt a tanulmány nem tér ki konkrét válaszlehetőségekre, de megemlíti, hogy a kommunikáció hogyan fejleszthető e téren a kommunikáció. Ilyenek lehetnek az éves riportokban a környezetvédelemnek külön helyet szentelni; a téma napirenden tartása a megbeszéléseken; feltüntetése a könyvtári honlapon; már non-profit szervezetekkel való együttműködés.