keresés

2018. április 20., péntek

Digitalizált régi könyvek tartalomszolgáltatási modelljei

Néhány külföldi és hazai példát megvizsgálva igyekszem bemutatni az általános gyakorlatot. Természetesen ebből a pár példából nem tudunk messzemenő következtetéseket levonni, hiszen ma már számtalan digitális gyűjtemény található a világhálón, nagyon nehéz megbecsülni, hogy pontosan hány régi könyves vonatkozású. A téma rendkívül sokrétű és szerteágazó, így valamelyest határt szabva neki csak magyarországi és európai (angol, német, olasz) ingyenesen elérhető online gyűjtemények elemzésére kerül sor. Az elemzett gyűjtemények igen sokfélék, nem is feltétlenül a hasonlóságok vagy különbségek bemutatásán van a hangsúly, a cél inkább a különféle megvalósítási lehetőségek felvázolása.

Nemzeti törekvések

1. Nagy-Britannia: Turning the pages



A Turning the Pages (TTP) létrehozásának gondolata 1996-ban fogalmazódott meg és 2001 óta az Armadillo Systems cég fejleszti. A TTP egy olyan szoftver, melynek célja, hogy segítse a közgyűjtemények (könyvtárak, levéltárak, múzeumok, galériák) digitalizált gyűjteményeinek minőségi hozzáférhetővé tételét. A program elsősorban régi könyvek, kéziratok, térképek és oklevelek digitális közzétételét támogatja. Az indulástól kezdve a mai napig folyamatos újítások, fejlesztések jellemzik a szolgáltatás működését. 2006-ban a Microsofttal együttműködve létrehozták a TTP 2.0-s verzióját, mely 3D-s feldolgozásra is képes. 2013-ban jelent meg a TTP 3.0, mely a HTML5 előnyeit kihasználva minden böngészőben és eszközön hozzáférést biztosít az online digitalizált gyűjteményekhez. 2015-ben bevezették a DeepZoom technológiát, 2017-ben pedig elkészült egy dokumentum 4K Ultra HD minőségű digitalizálása is. A TTP számos nemzeti és nemzetközi szakmai díjat nyert.

A TTP weboldala elsősorban a szoftvert mutatja be, illetve a közgyűjteményeknek nyújt információt, útmutatókat a szoftver használatáról, egy digitális könyvtár felépítésének lehetőségeiről. Jelenleg tizenöt, TTP szoftverrel létrehozott online gyűjtemény érhető el a weboldalról. A tartalomszolgáltatás módja és minősége minden esetben más, hiszen a megvalósítás az egyes intézményektől függ. Két intézmény, a British Library és a Newcastle Library tartalomszolgáltatási modelljét vizsgáljuk meg a következőkben.

A British Library TTP gyűjteményében egy, a kutatás szempontjából releváns, tehát régi könyv részleges digitalizált változatát találjuk: Andreas Vesalius De Humani Corporis Fabrica (Az emberi test működéséről) c. művének 1543-as kiadása. A Newcastle Library több a 15. és 18. század között nyomtatott könyv digitalizált változatát is elérhetővé teszi. A két felület megjelenítése különbözik, de alapvetően ugyanazok a funkciók érhetők el: böngészés, illetve kulcsszavas keresés a digitalizált gyűjteményben, miniatűr nézet, zoom, 90°-os forgatás, a kép egérrel való mozgatása, általános információ a műről, súgó a képnézegető használatához. A British Library gyűjteményében megtekinthető könyvről részletes ismertető anyagot olvashatunk, általános információk a műről és szerzőjéről, valamint a könyv keletkezéséről, tartalmáról. A dokumentum lapozása során minden oldalnál új ismertetés jelenik meg. Ezek az információk hanganyag formájában is meghallgathatók.

A gyűjtemények TTP oldalán nem találunk információt a digitalizálás munkafolyamatáról, a szerzői jogokról, letöltési lehetőségről, a fájlformátumról vagy felbontásról és digitális vízjel sem szerepel a digitális képeken.

Az oldal struktúrája és megjelenítése átlátható és érthető. A gyűjtemények elemei között nincs léptetési lehetőség, de könnyen megtalálható a tételeket felsoroló lista. A keresési lehetőségek nem igazán kifinomultak, csak szabadszavas keresési lehetőséget kínál fel az oldal, illetve a gyűjtemény tételei között böngészhet a használó. Web 2.0-s eszközrendszer alternatívákat - regisztrációs, RSS feed, megosztási vagy kommentelési lehetőség - nem találunk a gyűjtemények oldalain.

A digitalizált dokumentumok megjelenítése jó minőségű, nagy felbontású, színes. Az oldalak lapozása csak egyesével lehetséges, de a miniatűr nézetben kiválaszthatjuk, hogy melyik oldalt szeretnénk megtekinteni. A lapozás animációja nagyon jó minőségű, valós hatást kelt. A szöveg nem kereshető és a tételek metaadatai sem érhetők el az oldalon.

Összességében a vizsgált TTP gyűjtemények inkább csak a laikusok számára szolgálhatnak különlegességként. A dokumentumok néhány esetben csak részlegesen vannak digitalizálva, így kutatásra kevéssé alkalmas ez a fajta közzététel. Az érdeklődők azonban sok hasznos információt megtudhatnak a digitalizált művekkel kapcsolatban, ha a szolgáltató intézmény kihasználja a szoftver lehetőségeit.

2. Németország

2.1 Deutsche Forschungsgemeinschaft (DFG)

A szervezet 1951 óta működik jelenlegi formájában, elődje a Notgemeinschaft der Deutschen Wissenschaft 1920-ban alakult. Elsődleges célkitűzése a tudományos kutatás támogatása Németországban akár nemzetközi együttműködések révén is, mind a természettudományok, mind a humán tudományok terén. Tagjai között vannak német kutató egyetemek, nem egyetemi kutatóintézetek, tudományos egyesületek, a Tudományos Akadémia. A számos kutatásfejlesztési program között a tudományos könyvtári szolgáltatások és információs rendszerek támogatása is szerepel. A jelentkezők igen sokféle területen nyújthatják be támogatási igényüket. Az indexelést és digitalizációt támogató programot kifejezetten a tudományos könyvtárak és levéltárak, valamint a kutatóintézetek könyvtárai, levéltárai részére tartják fenn. A program célkitűzése a kivételes jelentőséggel bíró gyűjtemények feldolgozása a transzregionális kutatás érdekében. Jelenleg pályázatot lehet benyújtani a középkori kéziratok katalogizálására, valamint német nyelvű területeken kiadott 16., 17. és 18. századi nyomtatványok digitalizálására.

2.2 München

A müncheni központú Bayerische Staatsbibliothek (BSB) németországi és világviszonylatban is egyedülálló gyűjteménnyel rendelkezik, nemzetközi hírű kutatóközpont. Az 1558-ban alapított könyvtár hozzávetőlegesen 10,5 millió kötetet, 59 ezer aktuális – elektronikus és nyomtatott - folyóiratot, 130 ezer kéziratot és rengeteg más értékes dokumentumot őriz, így a világ egyik vezető tudásközpontja. Kiemelten kezelik a kulturális örökség hosszú távú megőrzésének és digitalizálásának kérdését. A BSB fő együttműködő partnere a digitalizálási munkákban a Münchener Digitalisierungszentrum (MDZ). A könyvtár digitalizált gyűjteménye több mint 2 millió dokumentumot számlál. A honlapon kevés információt találunk a digitális gyűjteményről, egyből továbbirányít minket az MDZ weboldalára. Az MDZ elsősorban a BSB és más intézmények kulturális örökségének digitalizálási és online publikálási feladatait látja el. Több mint 900 ezer tétel érhető el online a digitális gyűjteményben, mely ingyenesen hozzáférhető.

2.3 Drezda

A münchenihez hasonló együttműködéssel találkozunk Drezdában is, a Sächsische Landesbibliothek - Staats- und Universitätsbibliothek Dresden (SLUB Dresden) és a Dresdner Digitalisierungszentrum (DDZ) között. A könyvtárnak és digitalizáló központnak kiemelt szerepe van a szászországi állami digitalizálási program koordinálásban. A program a szászországi tudományos és kulturális örökség digitalizálását tűzte ki célul, elsősorban a tudományos és közkönyvtárak gyűjteményeinek, illetve más kulturális és kutatóintézetek anyagainak közzétételét és a széleskörű online hozzáférés biztosítását a kutatás és oktatás támogatása érdekében. A megvalósítás során három főbb területre fókuszálnak: a digitális média lincencelése, Szászország értékes írott és tárgyi értékeinek digitalizálása, valamint a hosszútávú digitális megőrzés. A program nemcsak a digitalizálási munkafolyamatokra terjed ki, workshopokat és tanácsadást is tartanak az együttműködő intézmények számára. A digitális anyagok közzétételére, prezentálására a Goobi szoftvert használják. 

A SLUB ezen kívül több intézménnyel is együttműködik a digitalizálás, szoftver és infrastruktúra fejlesztése érdekében, közreműködik a Deutsche Digitale Bibliothek és az Europeana adatbázisok építésében, és a már korábban bemutatott DFG-Viewer program fejlesztésének vezetője. 

A digitális gyűjtemény közel 93 ezer címet, több mint 192 ezer kötetet, 1,8 millió tételt (képekkel, térképekkel, rajzokkal együtt) foglal magába. Rendkívül sok kategória található az adatbázisban, ezek főként tematikus gyűjtemények, egybetartozó, hagyatéki gyűjtemények vagy egy-egy alkotó életműve, hozzá kapcsolódó alkotások. Több régi könyves gyűjteményt is találhatunk a kategóriák között. Csoportosításuk megjelenési idejük szerint történt, így külön gyűjteményrészt alkotnak a 15. században (18 cím), a 16. században (920 cím) és a 17. században (21 560 cím) megjelent dokumentumok. A digitális nyomtatványok felhasználási feltételeiről részletes tájékoztatót olvashatunk a gyűjtemény honlapján, melyből kiderül, hogy a digitalizált tartalmakat a Creative Commons Nevezd meg! - Így add tovább! 4.0 Nemzetközi (CC BY-SA 4.0) licenc alatt teszik közzé. A gyűjtemény RSS feed szolgáltatást is nyújt a használóknak.

3. Olaszország: Vatikáni Apostoli Könyvtár


A Vatikáni Apostoli Könyvtár digitalizálási munkálatai 2010-ben kezdődtek el, a projekt két legfőbb célkitűzése, az állomány digitalizálásán túl, a nagy felbontású képek hosszú távú megőrzése, valamint az online digitális könyvtár fenntartása. A digitális gyűjtemény jelenleg kéziratokból, ősnyomtatványokból, leltárkönyvekből és levéltári anyagokból áll. A könyvtár mintegy 80 ezer kódexének digitalizálása több millió oldal beolvasását jelenti, ami akár több évtizedbe is telhet.

A Vatikáni Könyvtár az Oxfordi Egyetem Bodleian Könyvtárával együtt közreműködik az ún. Polonsky projektben, melynek célja szintén a muzeális értékű gyűjtemények, régi nyomtatványok digitális közzététele és egy, a kutatók és laikusok számára is szabadon hozzáférhető online gyűjtemény biztosítása. A projekt három fő dokumentumtípus, a héber és görög kéziratok, az ősnyomtatványok és a 15. századi nyomtatott könyvek digitalizálására koncentrál. A Vatikáni Könyvtár digitalizált gyűjteményének közzététele a Digital Vatican Library (DigiVatLib, DVL) oldalon valósul meg. 

Rendőrségi szakirodalom és blogolás

Blogom indulásakor azt a célt tűztem ki magam elé, hogy a lehetőségeimhez mérten megpróbáljam bemutatni a magyar rendőrségi szakirodalom kezdeteit. Ízelítőt szerettem volna nyújtani azokból az izgalmas szakfolyóiratokból és  könyvekből, melyeket - szerintem - egy-két lelkes kutatón kívül talán kevesen ismernek, és megismertetni az olvasókat azokkal a "tudós" rendőrökkel és elkötelezett szakemberekkel, akiknek ezeket a forrásokat köszönhetjük. Közel másfél évvel a blog indulása után a feladatot még mindig fontosnak tartottam, mivel a téma az interneten még mindig igen alulreprezentált.

2017. július 2., vasárnap

Gyűjteményelemzések

2017.tavasz

Digitális gyűjtemények körképe

Milyen digitális gyűjtemények érhetőek el a magyar webtartalomban?

Látleletek, elemzések - 2017 tavaszán:

PIM Projektek - Látlelet: Cserép Viktória
Erdélyi Digitális Adattár - Látlelet: Bodnár Barbara
British History Online - Látlelet: Ivanics Márta
British Pathé - Látlelet: Abonyi Magdolna
Fentrol.hu – Digitális Légifelvétel Archívum online szolgáltatása - Látlelet: Abonyi Magdolna
Iparművészeti Múzeum Gy. - Látlelet: Kovács Dorottya Marianna
Magyar Digitális Múzeumi Könyvtár - Látlelet: Pataki Fruzsina
Museummap - Látlelet: Kovács Dorottya Marianna
Nap(k)út - Látlelet: Tót Barbara
Rijks Museum collection - Látlelet: Kovács Dorottya Marianna
The Digital Einstein Papers - Látlelet: Abonyi Magdolna
Central Florida Memory - Látlelet: Ivanics Márta
EDIT - Látlelet: Móring Tibor
HathiTrust - Látlelet: Batisz Márton
MERSZ - Magyar Elektronikus Referenciaművek Szolgáltatás - Látlelet: Ivanics Márta
NAVA - Látlelet: Nemesházy Marcell
New York Public Library Digital Collections - Látlelet: Móring Tibor
14-18: Documenti e immagini della Grande Guerra - Látlelet: Győri-Drahos Flóra
Album di Roma - Látlelet: Győri-Drahos Flóra

Szemle - 2017. tavasz



Agresta, Micheal: What Will Become of the Library?
[Mi lesz a könyvtárakkal?]
iN.:Slate
Ref.: Tót Barbara
Elmborg, James: Tending the Garden of Learning: Lifelong Learning as Core Library Value
[Haladás a tanulás kertjében: Élethosszig tartó tanulás, mint a könyvtárosság alapértéke]
iN.:Library Trend
Ref.: Bodnár Barbara
Finley, Klint: The Amazon S3 Outage Is What Happens When One Site Hosts Too Much of the Internet
[Az Amazon S3 leállása: amikor az internet túl nagy súllyal nehezedik egy sitera]
iN.:Wired
Ref.: Nemesházy Marcell
Gaiman, Neil: Why our future depends on libraries, reading and daydreaming
[Neil Gaiman: Miért függ a jövőnk a könyvtáraktól - olvasás és álmodozás]
iN.:The Guardian
Ref.: Cserép Viktória
Gendreau, Henri: The Internet Made ‘Fake News’ a Thing—Then Made It Nothing
[Az internet és az álhírek]
iN.:Wired
Ref.: Nemesházy Marcell
Gerber, Scott: How the Internet of Things is changing the face of business
[Hogyan változtatja meg a Dolgok Internete az üzletek arculatát?]
iN.:TheNextWeb
Ref.: Bodnár Barbara
Harviainen, J. Tuomas: Information literacies of self-identified sadomasochists: an ethnographic case study
[A szado-mazochizmus és az információs műveltség]
iN.:Journal of Documentation
Ref.: Tót Barbara
Houghton, Bernadette: Preservation Challenges in the Digital Age
[Megőrzési kihívások a digitális korban]
iN.:D-Lib Magazine
Ref.: Pataki Fruzsina
Jenkins, Simon: Libraries are dying – but it’s not about the books
[A könyvtárak haldokolnak – nem a könyvek]
iN.:The Guardian
Ref.: Cserép Viktória
Kean, Danuta: Library cuts harm young people's mental health services, warns lobby
[A könyvtárak szerepe a fiatalok mentális épségének megőrzésében]
iN.:The Guardian
Ref.: Tót Barbara
Kowalczyk, Piotr Library of the future: 8 technologies we would love to see
[A jövő könyvtára: 8 eszköz, amelyet a könyvtárban látni szeretnénk]
iN.:Ebook Friendly
Ref.: Móring Tibor
Kumbier, Alana; Starkey, Julia: Access Is Not Problem: Disability Justice and Libraries
[A hozzáférés nem megoldott: a fogyatékkal élőkhöz való méltányos viszony és a könyvtár]
iN.:Library Trend
Ref.: Pataki Fruzsina
Moody, Glyn: E-books can be lent by libraries just like normal books, rules EU’s top court
[Ugyanolyan a könyvtárakban e-könyvet kölcsönözni, mint rendes könyvet. Az Európai Unió Bíróságának törvénye.]
iN.:Ars Technica UK
Ref.: Cserép Viktória
Oggolder, Christian From virtual to social: Transforming Concepts and Images of the Internet
[Virtuálistól szociálisig: átalakuló nézőpontok az Internetről]
iN.:Information & History
Ref.: Móring Tibor
Potnis, Devendra Dilip ; Regenstreif-Harms Reynard ; Cortez, Edwin: Identifying Key Steps for Developing Mobile Applications & Mobile Websites for Libraries
[Mobil applikációk és weboldalak fejlődésének kulcsfontosságú lépései könyvtári nézőpontból]
iN.:Information Technology and Libraries
Ref.: Bodnár Barbara
Varner, Stewart ; Hswe, Patricia: Special Report: Digital Humanities in Libraries
[Speciális riport: digitális bölcsészet a könyvtárakban ]
iN.:American Libraries
Ref.: Pataki Fruzsina
Weller, Chris Libraries of the future are going to change in some unexpected ways
[Váratlan változási irányok a könyvtár jövőjében]
iN.:Business Insider
Ref.: Móring Tibor
Widder, Brandon; Leary, Kyree: Best augmented-reality apps
[A legjobb kiterjesztett valóság appok]
iN.:Digital Trends
Ref.: Nemesházy Marcell

2017. július 1., szombat

Tartalomszolgáltatás-kutatás 2017. tavasz

2017. tavasz/nyár

Gálos-Horvát Cecilia: Régi könyves képmegosztás 
Kertész Zoltán: Makerspaces 
Henézi Katalin: Korea irodalmi világa
Létrehozott honlap 
Horváth Adrienn: Karácsonyi gyermekkönyvek
Kállai Anita: Minősített Könyvtári címet elnyert könyvtárak bemutatása
- Létrehozott honlap

Tématerület-elemzés

2016-2017


T A R T A L O M


Bodnár Barbara: Mobil applikációk a könyvtárakban

2017. június 28., szerda

Váratlan változási irányok a könyvtár jövőjében

David Pescovitz, a Boing Boing szerkesztője és a Palo Alto székhelyű, Institute for the Future vezetőkutatója. A szervezet előrejelzéseket készít a világunkkal kapcsolatban, ami az elkövetkezendő évtizedekben megváltoztathatja a könyvtárak hagyományos társadalmi megítélését.

A jövő könyvtára: 8 eszköz, amelyet a könyvtárban látni szeretnénk

A jövő könyvtára: 8 eszköz, amelyet a könyvtárban látni szeretnénk

A jövő könyvtárának, fel kell készülnie a digitális világunk kihívásaira - akár olyan terekkel, ahol mindazok a felhasználók, akik egyébként máshol nem férnének hozzá a digitális eszközökhöz, a könyvtárban megtehetnék. A könyvtárak manapság nem csupán a könyvkölcsönzés színterei, éppen ezért meg kell találni a megfelelő technológiákat, amelyek mind jobban segítik a felhasználók vagy kutatócsoportok munkáját.

2017. június 14., szerda

Album di Roma


Alapadatok a gyűjteményről:
- megnevezés: (L')Album di Roma
- a gyűjtemény nyitólapjának közvetlen URL-je:
   http://www.albumdiroma.it/easyne2/SZN.aspx?ID=505&CODE=AlbumdiRoma

- a gyűjtemény definitív, rövid leírása: A 20. századi Róma hétköznapjait, lakosainak életét bemutató archív digitális fotóalbum, mely Róma könyvtárainak és lakosainak közreműködésével épül.
- létrehozás dátuma: -
- tulajdonos, fenntartó intézmény megnevezése: Biblioteche di Roma
- a magába foglaló honlap gyűjteményhez vezető aloldalának megnevezése és URL-je:
   Biblioteche di Roma - Progetti, http://www.bibliotu.it/.do#0

- egyéb cég/intézmény/személy (létrehozó, digitalizáló, fejlesztő megnevezése): az oldal fejlesztését a SICAPWeb - CG Soluzioni Informatiche, egy olasz közgyűjteményekre szakosodott (könyvtár, múzeum, archívumok, fotógyűjtemények) informatikai cég támogatja (http://www.sicapweb.net/).

Screenshots/képernyőképek

- gyűjtemény nyitólap


2017. május 29., hétfő

Egy helytörténeti blog másfél éve



A Szociális és kulturális reform a századelő Budapestjén elnevezésű blog Bevezetőjében megfogalmazott célkitűzés az indulás óta eltelt másfél év alatt nem változott: „E blog keretei közt ennek az úgynevezett Bárczy-korszaknak a jellegzetességeivel, az alatta végbement kulturális és szociális reformokkal, illetve e reformok kulcsfiguráival szeretném megismertetni az olvasót elsősorban olyan források segítségével, melyek viszonylag kevés figyelmet keltve vészelték át az elmúlt száz esztendőt.”
A rövid bevezetőt követően, a választott témától részben eltérve, egy módszertani áttekintés is publikálásra került. Ebben elsősorban azt próbáltam körüljárni, hogy az internet megjelenése milyen változásokat hozott a helytörténeti kutatások világába, mennyiben működnek manapság a már bevált kutatásmódszertani gyakorlatok, melyek azok az új tartalmak és tartalomszolgáltatók, melyek nélkül egy modern kutatás lefolytatása már elképzelhetetlen.

Gyerekkönyvek - de hol keressem, összegzés

A blogban közölt posztokat alapvetően két csoportra lehet osztani, az elsőben - és a blog első posztjaiban - a fontosabb magyar gyermekkönyvkiadók kerültek szubjektív válogatás után bemutatásra. A második részben azokból a könyves eseményekből válogattam amelyekre érdemes odafigyelni, ha igényes könyveket szeretnénk tudatosan vásárolni a gyermekünknek.
A blogot egy személyes tapasztalat hívta életre, egy ideig könyvesboltban dolgoztam és gyakran megesett, hogy a vásárlók tanácstalanul fordultak tanácsért hozzánk eladókhoz, hogy mit ajánlanánk gyereküknek, unokáiknak, egy x éves fiúnak vagy lánynak. Ha az ember ebben a közegben dolgozik és érdekli is a dolog, akkor ösztönösen olvas, jár utána és figyel  - tapasztalatot gyűjt - olyan dolgokra, amely a blog anyagát adják.
Persze követhetjük a trendeket is, de meggyőződésem szerint a top 5,10 stb válogatások nem biztos, hogy tartalmazzák a gyermekünk számára legjobb könyvet. Az ajándékozásnak meg csak úgy van értelme, ha a könyvet a gyerek kézbe is veszi, és nem csak akkor, amikor leporolja.

Könyves díjak - díjazott könyvek

Idén lesz 88 éve, hogy megtartották az első Ünnepi Könyvhetet, a Gyermekkönyvnapok ezzel párhuzamosan kerülnek megrendezésre, idén a 16. alkalommal. Ekkor díjazzák az év gyermekkönyvét is - ezt az Ibby Magyar Szekciója ítéli oda rendszerint. Aki szeretne egy kis olvasáskihívást, vagy egyben látni a '89 óta díjazottakat, az a moly segítségével megtekintheti őket itt. A tavalyi év díjazott könyvei voltak :
  • Elekes Dóra: A muter meg a dzsinnek
  • Tóth Krisztina: A lány, aki nem beszélt
  • Kamarás István: Titkos kutatónapló
  • Borbáth Péter: Sündör és Niru


Meg kell jegyezni, hogy az ilyen díjak iránymutatásával csínján kell bánni, mert nézzük meg a könyveket. A muter meg a dzsinnek témája nagyon kemény, egy alkoholista anya gyermeke hogyan dolgozza fel és él együtt anyja függőségével, a másodikban a családi környezet hiányának megélése nyomja rá a bélyeget egy kislány életére, a harmadikban is találkozunk súlyos kérdésekkel, úgy mint a perifériára szorultak, hajléktalanok megítélése. Talán azért jók és díjazottak a könyvek, mert a bennük lévő történetet olyan formában tudják tálalni a fiatalok számára, hogy az emészthető legyen. Akárhogy is, ezek mind komoly témák, kemény témák - éppen ezért nem minden típusú olvasónak adnám a kezébe. 
De természetesen a díjazott könyvek már egy támpont, hogy mit lehet érdemes a gyermek, fiatal felnőtt kezébe adni.

24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

Avagy egy újabb jó ok arra, hogy egy helyen szemrevételezzünk egy rakat könyvet, nem csak felnőtteknek, hanem gyerkőcöknek is. A könyvek iránti szerelem kialakulásához nagyon könnyen vezethet, ha gyermekünket elvisszük egy ilyen eseményre: nagyon színes, illatos, nyüzsgő - ahogy egyébként a könyves szakma maga is.
A felnőtteknek szánt könyvektől elkülönítve kap helyet a Millenárison a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. Külön Gyereksarok névvel találjuk meg a fenti honlapon a kisebb és nagyobb gyermekeknek szóló rendezvényeket. Ha már kedvelt könyvsorozatról van szó, akkor találkozhatunk akár kedvenc könyvünk szerzőjével pl.: Berg Judit, Vadadi Adrienn, Gévai Csilla, Kertész Erzsi stb.
Van aki praktikus tanácsokkal is ellátja a Fesztre menőket, ebből is látszik, hogy ez egy nagy dolog, amiből akár kultusz is lehet egy kis leendő olvasó életében.
A könyvkiadók életében az Ünnepi Könyvhét mellett/előtt egy hangsúlyos pont a Feszt, erre is készülnek új könyvek megjelentetésével és hát valljuk be, hogy a karácsonyi bejgli után következő renyhe időszakot igencsak felfrissíti.
A videó csak egy kis ízelítőt ad a hangulatból :) ezt mindenkinek személyesen kell átélnie :)

Bolognai Nemzetközi Gyermekkönyv- és Illusztrációs Vásár 2017

Tizenhárom magyar gyermekkönyvkiadó képviseltette magát az idei Bolognai Nemzetközi Gyermekkönyv- és Illusztrációs vásáron:
  • Berger 
  • Betűtészta 
  • Cerkabella
  • Ceruza
  • Csimota
  • Kolibri
  • Könyvmolyképző
  • Manó Könyvek
  • Móra
  • Naphegy
  • Pagony – Tilos az Á 
  • Scolar 
  • Vivandra
Ahogy a karácsonyi időszakban úgy az év teljes részében is érdemes ezekre a gyerekkönyves kiadókra és illusztrátoraikra odafigyelni. Nyilvánosan legközelebb az április végi Könyfesztiválon, majd  az azt követő Ünnepi Könyvhéten találkozhatunk velük. 

A több mint 50 éves szakmai múltra visszatekintő rendezvényen a Balassi Intézet standján vehettek részt a kiadóink. Jó alkalom ez arra, hogy kicsit jobban odafigyeljünk a gyermekkönyvkiadókra és az illusztrátorokra - az esemény facebook oldalán nyomon követhettük az eseményeket, betekintve kicsit a következő karácsonyi trendekbe. Sajnos a hazai sajtóban alig kapott visszhangot a fesztivál - kivétel, Bárka, akik lehoztak egy interjút Hammarstein Judittal, illetve egyes illusztrátorok közösségi felületein is kaphatunk egy sajátos képet Bolognáról. Szőnyi Gergely is kint járt, amit több posztban is megörökítette a Facebook-on. Az ő példája nyomán, hasznos lehet követni a közösségi média felületein azokat a szerzőket, illusztrátorokat, akiknek a munkája közel áll hozzánk - ők betekintést engednek egyrészt a saját munkájuk rejtelmeibe, másrészt eljuthatunk velük olyan olyan érdekes rendezvényekre mint a Bolognai Nemzetközi Gyermekkönyv- és Illusztrációs vásár. 

2017. május 28., vasárnap

HathiTRust Digital Library



Alapadatok a gyűjteményről:
Megnevezés: HathiTrust Digital Library
A nyitólap URL-je: https://www.hathitrust.org/
A gyűjtemény leírása: A HathiTrust Digital Library egy olya, elsősorban amerikai egyetemi könyvtárak és kutatóintézetek összefogásából született projekt melynek célja kulturális rekordok digitális megőrzése és minél szélesebb körű szolgáltatása
Létrehozás dátuma: 2008.10.06.
Tulajdonos: A gyűjtemény a tagintézmények közös tulajdonában van. Az informatikai feladatokat elsősorban a Michigani és az Indianai egyetem könyvtárainak informatikusai látják el.
Digitalizálás: A tagintézmények saját maguk által digitalizált állománya mellett a Google books és az Internet Archive gyűjteményének egy részét is használja.

Képernyőképek:
Nyitólap