A Királyrét története honlap tulajdonságai:
tartalomkezelő rendszer: Joomla!
téma: helytörténet, turizmus
|
A tartalomhoz forrásként levéltári dokumentumokat, térképeket, kéziratokat és idős bányászok és erdészek szóbeli közléseit továbbá tárgyi emlékeit (pl. régi fotókat) használok fel.
A Királyrét története által szolgáltatandó tartalomtípusok:
- térképek kb. évszázados bontásban (külön térképek, pl: 17. század, 18. … II. világháború; XX. század második fele);
- az utóbbi kettőröl még élő lakosoktól visszaemlékezések (idézetek) írhatóak;
- térképek helytörténettel (szöveg) címkézve (GoogleMaps címkézés);
- különböző korszakokban készült fotográfiák egymás mellé helyezése (mint azittivott kocsma fotó projektben) Az eddigi képeket feltöltöttem Picassára is.
Elemzés
1. Minden tartalomszolgáltatás megvizsgálható pusztán az általa szolgáltatott tartalom szerepe, társadalmi funkciója szerint.
Elsősorban turisztikai értékkel bíró tartalomról van szó: lévén Királyrét ma a Börzsöny egyik turisták által leglátogatottabb pontja. A helytörténeti oldal a ma már romként jelenlevő emlékek funkciójának és történetének megőrzését biztosítaná (ugyanis nincsen egységes forrás még nyomtatott formában sem a településről). A térkép a rendszeresen (vagy akár csak alkalmanként) Királyrétre látogatók információs igényeit elégíthetné ki; és véleményem szerint azok számára különösen érdekes lehet, akik évtizedek távlatából emlékeznek vissza, hogy milyen is volt gyerekkorukban arra kirándulni, a korabeli fotókról felismerni a helyszíneket, összehasonlítani a jelenlegi látképpel.
Az oldal nem szolgálna promóciós célokat annak ellenére, hogy a bemutatott épületek közül mára igen sok vendéglátóipari létesítményként él tovább. Az oldalt nosztalgiával tekintő látogatókat “szövegesen” semmiképp nem szándékozom befolyásolni, azonban ők maguk az “akkor és most” jellegű fotósorozatok alapján el tudják dönteni, hogy az elmúlt évszázad során sikerült-e megőrizni a történelmi emlékeket, vagy feledésbe taszítani őket.[1]
2. Viszony a hagyományos és hálózati tartalomszolgáltatás felépítményéhez
A “pre-webes” világban Királyrét helytörténete valószínűleg (“időtől, tértől független”) atlasz formájában (történelmi~) lett volna hasznos. Illetve a szócikkek lexikon formában láttak volna napvilágot. A térképcímkéknek valószinűleg a helyszínen elhelyezett (“térhez kötött”) oktató táblák felelhettek meg (pl. tanösvények tájékoztató anyagai, a tájvédelmi körzetek ismertetői táblái stb.).
A tudástérképet tartalmazó portál leginkább a Google Maps közösségi web 2-es formájának köszönhetően kapcsolódhat hasonló tartalmakhoz. Helytörténeti tudástérképek/Mashup-ok nem terjedtek el a mai napig (magyar nyelvterületen legalábbis) így nehéz hasonlítani más tartalomszolgáltatókhoz. Érdekességképp egy határterületet a bűnügyi mashup térképet érdemes megemlíteni (már amennyiben a helytörténetet nem muzeológiai, hanem kriminológiai értelemben vesszük), mely az elmúlt évek bűneseteit jelöli térképen. Azonban annyiban mégis kiemelkedik a helytörténeti tartalmaktól Királyrét története (nyomtatott, tárgyi, vagy akár webes formáktól), hogy a térképen való térbeli navigálás egy valósághűbb - a valós terület bejárásához közelebbi élményt nyújtó információlekérdezést jelent, mint például egy wiki navigációs strukturája. Végső soron ez is egy jó érv a Joomla! portál/Google Map központba helyezésére.
Közösségi szempontok tervezete:
Egy főszerkesztős tartalomkezelést tervezek, tehát ‘nem közösségileg szerkesztett’ szócikk készletet (az egységes forma, minőség okán). Az ajánlásokat, kiegészítéseket hozzászólás formájában lehet majd megtennie a felhasználóknak; a tartalomfejlesztő ez alapján tervezi a jöbeni szócikkeket és a térkép jelöléseit. Az (én forrásaim által) nem beazonosítható fotókat is feltölteném a Picassa mappájába és lehetővé tenném folkszonómiai címkézésüket (amennyiben technikailag megoldható a Joomla! rendszer és a Picassa között ilyan kapcsolat létrehozása). Bár én magam nem vagyok a Facebook elkötelezett rajongója, de a jövőben elképzelhető - amikor már jelenetősebb szócikkgyűjteménnyel rendelkezik - hogy a honlapnak érdemes lenne létrehozni egy profilt a közösségi oldalon, így a friss tartalmakról értesülhetnek, azok is akiket érdekel a téma, de nem rendelkeznek RSS olvasó alkalmazással.
3. A tartalom és téma viszonya
A tartalom eloszlásának aránya a honlapon:
|
4. A szolgáltatás a hálózati közeg jellegzetességeinek tükrében
A megadott négy jellegzetesség a tématerületen belül a következő módon fejezhető ki.
Az “értékpluralizmus”
A múlt-jelen témával foglalkozó tartalmak helytörténet esetén eredendően a nosztalgiaérzésből adódóan konzervatív nézeteket ébresztenek a látogatókban (hiszen egyre erőszakosabb az építkezések módja napjainkban, mint száz éve), így a honlap is azt a - néhol csalóka - érzetét erősíti a látogatókban, hogy “régen minden jobb volt” (ennek okával kapcsolatban számos tanulmány született).[2] A nosztalgiát a latin “hazatérni”, vagy “szülőföld” szavakból eredeztetik.[3] A történeti tartalmaknál, honlapoknál a nosztalgia jelenléte igen erőteljes (különösen ha olyan “közeli múltról” van szó, mint a XX. század). Nem is olyan idős emberek azok, akik felismerhetik itt gyerekkori nyaralásuk, vagy lakhelyük helyszíneit az archív felvételekről, leírásokból. A felvételekről mosolygó régi embereken nem látszik, hogy valójában egyidőben háború is dúlt az országban, vagy már végig is söpört, esetleg éppen a Rákosi korszak legsötétebb évei teltek. Valóban jobb volt minden régen? Az “öregek” már eleve a nosztalgiához álltak fotómodellt az idilli képeken? Ha történelemről van szó nehezen látunk objektíven, a témára pedig valljuk be jelentősen rányomta a XX. század történelme a bélyegét. Természetesen, amikor a régi és a mai fotókat egymás mellé helyezi egy honlap: ritka az, aki a büfé hírdetésekkel és Coca-Cola reklámokkal telezsúfolt filagóriát választja az eredeti, autentikussal szemben. Még akkor is ha a szemlélő valójában szereti a Coca-Colát...
A hálózati tudásélmény
A weboldalon a tudásélményt webergonómiai szempontok szerint igyekszem biztosítani, (ugyanis ez a terület foglalkoztat). A tipográfia-tartalomszerkesztés éstudásmenedzsment háromszögének megfelelően - és persze Elwyn Brooks 17. stílustani szabályát követve - kizárólag a legfontosabb információkra hagyatkozom a szócikkek és címkék gyártásában (ennek mintegy előképeként használom a szürke box-okat ezen elemzés vázlatosabb részeinél is). Hiszen ha tömör és száraz szövegek olvasására vágyik valaki Királyréttel kapcsolatban az a primér dokumentumokat olvassa el a régi könyvekben, ellenben ez az oldal azokat is szolgálja, akik akár utazás/túrázás közben szeretnének egy-egy helyszínről a legfontosabb történeti információkat kinyerni, vagy esetleg kiindulási alapnak használni olvasmány választáshoz. Ugyanakkor a tömör adattárak és rövid szócikkek teljes, átfogó képet nyújtanak majd a helytörténetről. Ezt a lefedettséget igyekszem fotók terén is biztosítani, akár olyan szinten is, ahogy a Google térképen a leghíresebb városoknak szinte minden épületéről található Panoramino vagy egyéb kép (a Street View részletességét azért nem céloznám meg).
A hálózati időélmény
Időélményében a Királyrét története kevesebb síkkal rendelkezik, mint például a Fortepan, de ha a tér-idő összekapcsolhatóságát figyeljük úgy a tudástérképnek köszönhetően sikerül olyan téren is a múltat megörökíteni, ami érdekes lehet az oldal látogatói számára.
A honlap utóéletét 2012-ből nehéz lenne előrejósolni, de remélhetőleg a hely lelkes kirándulói ha megismerik az oldalt: a jövőben az oldal aktív/passzív tartalomgyárosaivá is válnak a közösségi funkciók útján (kommentek, folkszonómia, képek rendelkezési jogának átengedése közlésre ← Creative Commons). Remélhetőleg az oldal hosszú ideig fennmaradhat és a 2012-13-as fotók “múlttá válásával” egyidőben lesznek, akik majd gondoskodnak saját jelenjük “kitöltéséről”.
A hálózati térélmény
Mindenképp otthonos, ergonómikus webdizájnt igyekeztem kialakítani a honlaphoz, olyat, ami összhangban van a témával: a természetjárással és a történelmi változások szemlélésével. Az oldal alaphangulatát így a (térképhez és a természetes környezethez is igazodó) zöld és barna színárnyalataiban kerestem. Igyekszem pontos képet festeni a tartalmak kiválasztásánál (elsősorban a jelent képviselő tartalmak terén, az múltbéli anyagokat inkább csak esztétikai, minőségi szűrésnek vetem alá). A Fortepan féle megoldás elegáns, de elég nehézkes kezelésű (remélhetőleg a Királyrét története, ha nem is a tartalmak mennyiségében, de a navigációban jobban szerepelhet a régi fényképeket felsorakoztató webes oldalak között).
5. A szolgáltatás a felhasználói aktivitások tükrében
Privát szféra és a magány
A felhasználói, közösségi aktivitások szerepe fontos lehet egy ilyen helytörténeti webtartalom esetében. Bár a kisebb portálok (mint a Királyrét története is) nehezebben szerveznek közösséget maguk köré, mint a blogok, de mégis olyan tartalomról van szó, amely kevésbe lenne átlátható az utóbbi formában és mindazonáltal rendelkezik célcsoporttal. A célcsoport értelemszerűen ha már rendelkezik empirikus ismeretekkel a témáról és érdeklődik is a témában örömmel lesz aktív, szívesen formál véleményt. Példaképp a Vosátka blog-ot tudom említeni, ahol Magas-Taxról is szó esik az egyik bejegyzésben. Számomra ebből is kiderül az, hogy hiába hiszi azt az ember, hogy egy helyet csak ő maga ismer az erdő közepén: ha azt megírja a blogjában/honlapján könnyen kiderülhet a kommentek alapján, hogy más is járt már arra néhányszor. Ez egyfajta “helytörténeti Long Tail effektus” is lehetne, csak nem a kis érdeklődést keltő termékekre, hanem a kevésbé ismert helyszínekre vonatkoztatva; valamint az internetnek köszönhetően a vélt magányból társasági élmény válhat, mégha nem is egyazon idősíkban.
Birtoklásvágy, felhalmozás
Az információ felhalmozás, birtoklásvágy jellemző a tudást építő honlapokra, wikikre, nincs ez másképp az én helytörténeti projektemmel sem. A felhasználók a témából fakadó tudásszomjukat kielégíthetik a helyszínekhez való történeti ismerettársítással, így a birtoklásvágy inkább a tudás szintjén jelentkezik. Saját érdeklődésemből kiindulva: engem mindig boldoggá tesz, ha találok valami romot, mesterségesen kialakított helyszínt az erdő közepén és valakitől megtudom, hogy mi is volt ott korábban. A projekt kiindulóalapja is ez a tudásvágy, hogy: jó érzés tudni kik/mik voltak itt korábban előttünk, jó érzés tudást birtokolni.
Képességek fenntartása, fejlesztése
A történelmi tudást a regionális történelem ismerete mindenképp fejleszti. Például, ha tudja valaki, hogy milyen ipar volt a jellemző a 19-20. század fordulóján a térségben; vagy milyen hadmozdulatok voltak a térségben, az ember jobban kontextusba képes helyezni a történelem órákon hallottakat. Ez is a feladata a helytörténeti ismeretterjesztésnek.
Hozzáadás, teremtő aktivitás
A teremtő aktivitásról már több ízben írtam. Tulajdonképpen kommentek útján kerülhetnek érdekes anekdoták, kiegészítések a szócikkek alá, ami a történeti tartalmakra jellemző általában is. Kiváló példa erre az Urbanista blog, tipikusan a további ismereteket a szerkesztő(k) akommentek és olvasói levelek alapján szervezik.
6. A szolgáltatás a technológiai lehetőségek tükrében
A honlappal szemben támasztott technológiai és tartalmi felhasználói igények meglátásom szerint - mindenféle előfelmérés és objektív eszközeinek hiányában - a következőek: a Királyrét története oldal (1) kapcsolja össze a földrajzi és a történelmi tudást, (2) legyen lehetőség kétirányú kommunikációra, (3) legyen multimédás és (4) platformfüggetlen.
- Az elsőt a Google Maps portálba ágyazásával, linkkel ellátott címkékkel valósítom meg (ez már önmagában hordozza a Web 2.0-t → címkézés).
- A Joomla! kommentelési adottságait kihasználva lehetőség adódik, hogy a felhasználók is véleményt alkothassanak akár valós tapasztalataikról a témában, akár a webes tartalomról. Ezt erősíthetik még a későbbiekben kialakuló közösségi funkciók (pl. profilok közösségi oldalakon, Picassa, esetleg folkszonómia)
- A képek és szövegek mellett lehetőleg legyen mozgókép, vagy 3D grafika (pl. épületek virtuális 3D modelljeivel lehetne az épületek szócikkeit kiegészíteni... persze nem a közeli jövőben, hiszen ez elég extrém munka lenne)
- A Joomla! jelenleg is lehetővé teszi az érintőképernyős készülékekkel való kompatibilitást, amit rendkívül hasznosnak tartok, hiszen remélhetőleg sokan használják majd élőben is, telefonról az oldal mobilos változatát, hogy beazonosítsanak egy forrást, síremléket vagy bányát... ennek gátat csak a mobilinternet vidéki problémája: a térerő hiánya szabhat gátat.
6./2 A szolgáltatás a technológiai lehetőségek tükrében
(2013, tavaszi félév vége)
A decemberi szempontjaimat (6./1) továbbra is fenntartom, a tavaszi félévben ismertetett alkalmazásokat igyekeztem megfeleltetni a korábbi négy pontomhoz.
“(1) kapcsolja össze a földrajzi és a történelmi tudást”
A bemutatott Timetoast idővonal a Google Maps mellett hasznos lehet ebben az aspektusban, a tér-idő kapcsolatára már korábbi pontokban kitértem. Ezen szolgáltatások beágyazásával többlet információhoz juttatjuk bármely más adathordozóhoz képest (pl.: könyv statikussága, videó linearitása stb.) a témában tájékozódó olvasókat. A földrajzzal való összekapcsolást segíthetik az időjárásjelentést beágyazó alklamazások (mivel a projekt turisztikai jellegű: fontos lehet, hogy a látogató az ország más részéről láthassa, érdemes-e a hétvégén Királyrétre látogatnia, vagy egy kevésbé esős-felhős napot válasszon a kirándulásra).
“(2) legyen lehetőség kétirányú kommunikációra”
A projektekbe integráltan, és külön mellettük, akár önállóan is létjogosultak a közösségi alklamazások. A Facebook, Tumblr, YouTube és társaik több forrásból szerezhetnek követőket egy projekt felé, mintha csak egy médiumon (a portálon keresztül) próbáljuk felhasználói kommunikációval összekapcsolni a tartalomszolgáltatásunkat. Ezen alkalmazások egyértelműen alklamasak a kétirányú kommunikációra.
“(3) legyen multimédás”
Ezt az aspektust talán az előbbi közöségi szolgáltatások útján lehet elérni, illetve a tipikusan multimédiás formátumok honlapba való beágyazásával (pl.: videók: YouTube)
“(4) platformfüggetlen”
A Mobile és Joooid Joomla extensiönök segítségével a felhasználói és a admin oldalról is megoldható az okoskészülékekkel való teljes kompatibilitás.
A tavaszi félévben bemutatott CMS-ek közül megmaradtam Joomla pártinak, a bemutatott applikációk könnyű beágyazhatósága és a rendszer rugalmassága véleményem szerint jó felhasználói élményt biztosít mind az admin(ok)nak mind a látogatóknak. A CMS független alkalmazások közül a következők hasznosíthatóak a Királyrét története projektben: Time toast, Időjárás modul, YouTube, Facebook, Twitter, Picasa, GoogleMaps, Tagxedo és a platformfüggetlenítő Joomla kiegészítők.
Az alkalmazás bemutatások a dokumentum végén találhatóak.
7. A szolgáltatás és a komplex tájékoztató rendszerek tervezési koncepciója
A téma megköveteli, hogy teljes körű legyen a tényszerű adatok közlése a szócikkeken belül, hiszen az oldal látogatói bizalmat vetnek a honlapba, ami a helytörténetet illeti. Különösen indokolja a teljes körűséget, hogy lényegében egy hatalmas térképről van szó, ahol ha kimarad egy fontosabb információ akkor a “fekete folt” felkerül a térképre, ami egy nehezebben utánajárható témában is vétek egy tartalomgyáros részéről. Az oldal használói előreláthatóan túráik, kirándulásaik útvonalát igazíthatják a pontos GPS koordináták mentén megjelölt emlékekhez, romokhoz. Felelősséggel jár egy előre meg nem számlálható közönség számára térképet készíteni a múlthoz, mert a “zarándoklatokhoz” hiteles forrásként kezelik a felhasználók, s ezt a bizalmat nem szabad azzal eljátszani, hogy például az Apple Map hibáiba esünk. Ahhoz, hogy optimális tájékoztatórendszerré válhasson az oldal, a lehető legpontosabb földrajzi adatok alapján, a minőség érdekében pedig a leghitelesebb történelmi dokumentumok használatával igyekszem megvalósítani munkámat.
Barton Dávid
2012 december 17.; 2013 május
Alkalmazások (2. félév)
Alkalmazások (általános):
Tagxedo www.tagxedo.com
A Tegxedo segítségével dinamikus cimkefelhőkl hozhatóak létre és ágyazhatóak be honlapjainkra. A különböző formájú cimkekapcsolatok a honlapon (vagy adott oldalon) szereplő kulcsszavak gyakoriságának függvényében reprezentálják az előfordulások mennyiségét (pl. ha egy honlapon gyakran előfordul az “időjárás” szó, akkor nagyobb betűmérettel vesz részt a címkében). Ez egyrészt dizájnelemként másrészt tartalomjegyzékként, téma megjelölő alkalmazásként hasznosítható tartalomszolgáltatási projektekben.
A Tagxedo honlapján hozhatjuk létre a dinamikus felhőt (a Microsoft silverlight plug-injének megléte feltétele az alkalmazás futtatásának). Az elkészült ábrát a beilleszthető iframe-es kód (embed source) link másolásával és saját honlapunk kódjának HTML kódjába illesztésével tudjuk megjeleníteni oldalunkon. Joomla CMS esetében szükséges a WYSIWYG szerkesztő kikapcsolása iframe-es megoldások beillesztésekor, ami az adminisztrációs panel általános beállításai között végezhető el. (Wordpress és Drupal környezetben ez utóbbi problémával nem szembesültem)
Alkalmazási terület: webdizájn, cimkézés
(Embed) Google Maps maps.google.hu
A GoogleMaps térképei a beágyazás (embed) funkcióval elhelyezhetőek honlapunk bármely pontján (modulként, vagy aloldalakon is). Ehhez a térkép melletti beágyazó gomb (“link”) lenyomása szükséges majd a Beágyazott térkép testreszabása és előnézete funkcióval testreszabhatjuk a beépítendó térképet. A kapott kód kézileg is formázható HTML-ben (pl.: a kép alatti link színe megadható RGB kóddal). Ezt a kódot kell másolni saját HTML kódunk <body> részébe. Joomla CMS esetében szükséges a WYSIWYG szerkesztő kikapcsolása iframe-es megoldások beillesztésekor, ami az adminisztrációs panel általános beállításai között végezhető el. (Wordpress és Drupal környezetben ez utóbbi problémával nem szembesültem)
Alkalmazási terület: geolokáció, térkép
Google Web Fonts www.google.com/fonts
Honlapunk megjelenése jelentősen javítható egyedi betűkészletek használatával. Alap esetben a böngészők véges számú betűtípust ismernek mind sans, mind serif (talpas) vagy sans-serif (talpatlan) készletek közül; így a hagyományos honlapok mind Times New Roman (90-es évek stílusa, többek között a világ legelső weboldala is már ezt a tipográfiai konvenciót alklamazta) vagy pedig Arial, Verdana típusúak. Ha egyedi honlapot szeretnénk készíteni segíthetnek a honlap CSS-ébe ágyazható, internetről megnyíló betűcsaládok (Web Font-ok), mint pl. a Google Web Fonts (link).
Ha kiválasztottuk a nekünk tetsző családot a Quick Use-ra kattintva 4 lépésen keresztül állíthatjuk be a beágyazás paramétereit. Érdemes magyar nyelvű honlapoknál a Latin extendedváltozat beágyazása CSS-einkbe, ugyanis ezek nem hagyják ki a magyar specialitásokat, mint a hosszú ő-t és ű-t. A standard beágyazás ajánlott, mely esetében a <head> részben kell elhelyezni egy linket (ami pl. így néz ki a Denk One nevű font esetében: <link href='http://fonts.googleapis.com/css?family=Denk+One&subset=latin,latin-ext' rel='stylesheet' type='text/css'>). Ez megoldható JavaScriptes kód másolással is - de a JavaScriptet nem mindenki szereti telpíteni/engedélyezni a böngészőjén, így nem lesz 100%-os a honlap megjelenítés különböző gépeken. Ezután az összes létező CSS-ünkben, ahol használnánk a betűtípust a következőt kell megadni a kódban pl.: így: h1 { font-family: ‘Denk One’, Arial, sans-serif; font-weight: 400; } amivel a címsor1-et Denk One betűtípusra állítjuk; amennyiben a böngésző nem képes megnyitni a fonts.googleapis.com-ot (pl.: NoScript, vagy egyéb átirányítást gátló plug-in fut a böngészőn) úgy a második prioritású, alapbetűtípust az Arial-t, vagy az alapértelmezett sans-serif fontot jeleníti meg a gép (Linuxnál alapból nincsen Arial).
Alkalmazási terület: webdizájn, tipográfia
+Érdekesség
BrowserShots_
Ha meg szeretnénk nézni, hogy honlapunk különböző platformokon/böngésző típusokkal miképp fest, akkor a http://browsershots.org/ -on illeszzük be webcímünket és pár perc után ugyanezen az oldalon letölthetjük jpg-ben a printscreen képeket a különböző kombinációkról (pl.: Ubuntu: Chrominiummal; Windows 8: Firefox 5.4-gyel stb.) Ez főleg azért fontos, mert általában régebbi gépeken, nem friss böngészőkkel nem mindig jelennek meg a honlapok tartalmai úgy, ahogy mi azt elképzeltük amikor elkészítettük a templatet, a menüket, vagy akár egy konkrét cikket.
Alkalmazási terület: webkompatibilitás ellenőrzés
|
Joomla extensionök:
Joooid (link)
Előfordulhat, hogy honlapunkat épp akkor kell frissíteni, amikor nem vagyunk PC közelben. Bár a Joomla 3.0-tól, már okostelefon-centrikus CMS-sel van dolgunk, de sokan még a PHP 5.3.X hiánya miatt kénytelenek a Jommla 2.5-ös alverzióit használni. Nekik nyújthat segítséget a Joooid, mely androidos okostelefonok számára teszi telefonról is kezelhetővé portálunkat. Természetesen léteznek még más okoskészülékkel kompatibilissé tevő Joomla extensiönök is.
Alkalmazási terület: tartalomkezelés, mobilizálás
Mobile (link)
A Mobile segítségével pedig magát a GUI-t alakíthatjuk “mobil honlap“ formára, mivel alapesetben okostelefonról egy Joomla portál rendkívül nehezen használható, kis méretű és a lenyíló menüket sem érintőképernyőhöz eszelték ki. Ezért lehet próbálkozni különböző bővítményekkel melyek automatikusan, egyszerű beállítások mentés “mobilizálják” honlapunkat. Ez természetesen programozói munka mentén is megvalósítható, de időigényesebb - mégha igényesebb is.
Alkalmazási terület: webdizájn, GUI, mobilizálás
Összességükben érdemes vigyázni a Joomla (v. WordPress) extensionökkel, külső widgetekkel, mivel gyakran (ha nem is rosszindulatból), de ezen ingyenes programokból hiányzik a biztonsági rések megfelelő védelme. Minél több ingyenes és jópofa plug-in, extension sorakozik (akár kikapcsolt állapotban is!) a honlapunk hátterében: annál nagyobb az esélye, hogy illetéktelenek léphetnek be adminisztrációs felületünkre és okozhatnak kárt munkánkban, vagy látogatóink számítógépében. Úgyhogy érdemes megfontolni ezek telepítését, érdemes utánanézni a fejlesztőnek, hogy mennyire veszi komolyan a honlapok védelmét.
[1] A XX. század közepén az államosítás, majd a rendszerváltás utáni privatizációk hatására a településrész képe jelentősen formálódott “teremtőinek” képére.
[2] Havlena, William J. & Holak, Susan L.: "The Good Old Days": Observations on Nostalgia and Its Role in Consumer Behavior. In: Advances in Consumer Research Volume 18, eds. Rebecca H. Holman and Michael R. Solomon, Advances in Consumer Research Volume 18 : Association for Consumer Research, pp. 323-329.
Hagerty, Michael R.: Was Life Better in the “GOOD OLD DAYS”? International Judgements of Life Satisfaction, 2002
[3] Hofer, Johannes [trans. Carolyn Kiser Anspach] (1934), "Medical Dissertation on Nostalgia by Johannes Hofer, 1688," Bulletin of the History of Medicine, 2, pp. 376-391.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése