keresés

2014. március 11., kedd

A japán uralkodó család napjainkban

A mai modern világban egy letűnt kort próbál képviselni a japán uralkodói család a több évszázados hagyományaikkal és szokásaikkal. A projekt azt próbálja feltárni, hogy hogyan alkalmazkodik a királyi család ehhez a mai világhoz.
Felhasznált tartalomtípusok a téma feldolgozásához
 - könyvek
  • KIRCHMANN, Hans: Hirohito “Japán utolsó császára” A Tennó. Budapest : Gondolat, 1990. 157 p.
  • FRITZ, Martin - JOKO Kobajasi: Maszako hercegnő. Budapest : Ulpius-ház Könyvkiadó, 2007. 316 p.
  • BEN, Hills: Maszakó, egy boldogtalan hercegnő.
  • BURNHAM SCHWARTZ, John: Haruko hercegnő. Budapest : I.P.C., 2011. 310 p.
 - szócikkek
 - hírek
Projekt megvalósítása
Egy olyan weboldal létrehozása, ahol minden információ megtalálható a királyi családról, a távolabbi történelemről, illetve szemlézi a témában megjelent cikkeket.
Címoldalon található képen a királyi család családfája fog szerepelni.
Különböző menüpontokat képzelek el a honlapra. Mindenkinek lenne egy külön menüpontja, azon belül pedig képek, információk, érdekességek, hírek összegezve az adott személyről.
A japán uralkodói család napjainkban honlapja és tulajdonságai:
elérhetősége: http://jucs.site88.net/
tartalomkezelő rendszer: Joomla!
téma: kultúra
ELEMZÉS
1. Minden tartalomszolgáltatás megvizsgálható pusztán az általa szolgáltatott tartalom szerepe, társadalmi funkciója szerint.
Véleményem szerint elsősorban kulturális célokat szolgáltatna a honlap, melyet készítek.
Az általam választott témának, valamint a szolgáltató rendszerének (a honlapnak) a társadalmi szerepe, funkciója a tudás átadása, valamint az, hogy a hasonló érdeklődésű embereket (akik a japán kultúrát, történelmét, királyi családot) összekösse, közelebb vigye egymáshoz.
A tartalom elsősorban azoknak készül, akik szeretnének jobban elmélyedni Japán érdekességeiben, vagy szeretnének képet kapni arról, hogy kik azok, akik meghatározó szerepet játszanak Japán felsőbb köreiben. Véleményem szerint a történelem kedvelőinek, vagy azoknak, akik szeretnek a különböző királyi családokról olvasni könyveket igazán hasznos forrás lenne.
Azért választottam ezt a témát, mert nemrégiben olvastam egy könyvet Maszako hercegnőről, majd miután szerettem volna az interneten tovább tudakozódni a könyvben lévő szereplőkről csak nehezen, szétszórva, vagy egyáltalán nem találtam elég információt. Ezt a hiányt szeretném pótolni ezzel a honlappal.
Az oldal nem szolgáltatna promóciós célokat, úgy vélem nem is lehetne igazán. Kivéve, ha az reklámozásnak minősül, hogy egy fül alá össze fogom gyűjteni a felhasznált irodalmat és mivel könyvek is vannak közöttük, így azokat lehet megvennék ennek hatására).
A honlap szerkesztése során törekedni fogok a manipuláció elkerülésére, mivel több könyvet, bulvárlapcikket is fel fogok használni, melyek tartalmaznak némi olyan következtetéseket, melyek befolyásolhatnak.
2. Viszony a hagyományos és hálózati tartalomszolgáltatás felépítményéhez
A “pre-webes” világban a téma valószínűleg könyv formájában jelenne meg (például feldolgozva az egyik személy életét, vagy egy uralkodócsaládok válogatás fejezeteként - köteteként[1]) a Rubicon történelmi folyóirat is foglalkozhatna vele egy cikk erejéig. A televízióban is megjelenhetne a téma például egy riport vagy összeállításként, vagy ami manapság nagyon népszerű, egy sorozatot vagy filmet készíteni belőle.
Az adott téma a mai hálózatiságban számos helyen megjelenhetne. Blog formájában Magyarországon ugyan foglalkoznak Japánnal (több-kevesebb sikerrel), de az uralkodó családra csak nagyon felszínesen térnek ki (ha kitérnek egyáltalán). A Wikipédia enciklopédiájában is megjelenik néhány cikk a királyi család tagjairól (Akihito császárMicsiko császárnéNaruhito trónörökösHirohito császár), valamint néhány fórumon is szerepelhetne témaként. De a legnagyobb Japánnal foglalkozó fórum is kihalt már, és itt sem említik meg (vagy indítanak) olyan témát, amit lefedi a királyi családot. Maximum a Történelem fórum foglalkozhatott volna vele, de a XX. század nem kerül említésre. A közösségi oldalakon is megjelenhetne a téma, lehetnének csoportok, ahol az emberek megosztják egymással a lefordított híreket, esetleg lesifotókat is a királyi család tagjairól.
A tervezett honlap nem közösségileg szerkesztett honlap lesz, én magam leszek az, aki szerkeszti a híreket és a különböző menüpontokat. Az ajánlásokat, kiegészítéseket hozzászólás formájában lehet majd megtennie a felhasználóknak, esetleg indítanék ha lenne rá igény egy kívánságkosarat, amiben azt írnák meg a felhasználók, hogy miről szeretnének még többet tudni. A későbbiekben, amikor már sok információval rendelkezik a honlap, készítenék neki egy Facebook profilt, ahol könnyebb lenne kapcsolatot teremteni az érdeklődőkkel, valamint RSS olvasót is szeretnék alkalmazni a honlapon.
3. A tartalom és téma viszonya
A honlapról elmondható, hogy leginkább a már korábban előállított tartalmak lesznek túlsúlyban, kevés összfüggést dolgozok fel más területekkel (Japán történelme), de remélem, hogy a vélemények és reakciók nem maradnak el az oldalról a felhasználóktól. Valamint a felhasznált háttéranyagot minden esetben feltüntetem, hogy könnyebben el lehessen érni.

4. A szolgáltatás a hálózati közeg jellegzetességeinek tükrében
A megadott négy jellegzetesség a tématerületen belül a következő módon fejezhető ki.
“Értékpluralizmus”
A honlap arra fog törekdeni, hogy az információra szomjazó felhasználók a témában megtalálják egy helyen azokat a tudnivalókat/érdekességeket, melyeket csak nagyon nehezen lehet összeszedni az internetről. Véleményem szerint ezért a készülő honlap számos értéket fog tartalmazni, mivel ezek az információk szétszórva vannak jelen az interneten, nincs egy egységes felület, vagy átvezető link egyik oldalon/hírnél sem, mely elősegítené az észrevétlen tanulást, vagy a spontán tájékozódást. Ezt nagyon hiányolom a témában. Egyedül a Wikipédia szócikkek vannak valamiképpen összekötve, de sajnos magyarul csak a “legfontosabb” személyekről (jelenlegi uralkodó, trónörökös, királyné...) vannak információk és azok is csak tényszerű információk, akik szeretnének elmélyedni valamilyen szinten az életük bonyodalmaiba, azoknak ez a forrás nem elegendő. A különböző hírportálok hírei között szereplő erre irányuló cikkeknél is hiányzik az átvezetés. A feljebb feltüntetett hírlistában egyikben sincs olyan cikk, melynél a cikk végében ott lenne, hogy pl. További hírek a témában, vagy Ezt már olvasta?. Sőt! Sokszor találkozhatunk olyan figyelmeztetéssel, hogy lehet, hogy már elavult az adott cikk, mivel 10 éve frissítették utoljára.
Erre a problémára szeretnék megoldást találni a honlapomon. Ott a fent összegyűjtött anyagokból készítek összefoglalásokat, és a felhasznált irodalmat külön is feltüntetem, így egyrészt alá is támasztom ami írok, másrészt könnyen rávezetm az olvasót azokra a forrásokra.
Pontosan a Tanár Úr által említett “A tartalomszolgáltatás egyik fontos feladata, hogy ezt a spontán - horizontális - tájékozódást segítse, közvetítő szerepet töltsön be saját témájához kapcsolható más témák felé, katalizálja értékrendi fennsőbbségtől mentesen és informatívan a művelődést.” célt tűztem ki célomul amikor ezt a témát választottam.
Például ha valaki elolvassa az egyik könyvet, esetleg a végére érve szeretné megtudni, hogy pl. Maszako hercegnő depressziója a mai napig tart-e. Ehhez az internet segítségét veszi igénybe, de aktuális magyar forrást nem talál, csak elavultat, vagy nehezen található az információ. Szeretném, hogy ezek a kérdőjelek, melyek kialakulnak másokban, egy helyen legyenek megoldva és megtalálhatóak legyenek.
“Hálózati tudásélmény”
A honlapon lévő tudást, melyet igyekszem felhalmozni érdekes cikkek írásával, galériával érném el, hogy egy olyan tudásanyag jöjjön létre, amilyen magyar nyelven még nem volt, érdekes és hasznos is egyben. Igyekszem rétegzetten kínálni majd a tartalmat, hogy mind a 4 kritériumnak (“a felszínes, gyors tájékozódás, a háttér megismerése, a saját tudás hozzáfűzése, a vita”) megfeleljek. Igyekezni fogok sok információt felhalmozni, friss információkat gyűjteni, de azért nem leszek “mindentudó” a témában. Várni fogom a visszajelzéseket, az építő jellegű kritkákat, mivel egy ilyen speciális témánál lehetnek olyanok,akik többet tudnak nálam, esetleg beszélnek japánul és olvasnak is napi szinten.
“Hálózati időélmény”
Nehezen lehetne feltérképezni a honlap által nyújtott “időélményt”. Az információk, melyek elérhetővé válnak a honlap által, a múltről tájékoztatnak nagyrészben (mivel erről van több forrás), de a közelmúltról, valamint kis részben a jelenről is lehet majd tájékozódni. A már említett visszajelzések (kommentek, vagy vendégkönyv), illetve építő kritikák segítségével tudom elképzelni azt, hogy a honlap igazán életre tudjon kelni időben. Mint mondtam a jelenben kevés információ van, de ha tényleg az oldalra találnának olyanok, akik napi szinten olvasnak japánul, ők biztosan előre lendítenék ezt a részét a honlapnak. Tervezek egy úgynevezett “idővonalat”, melyre az összes fontos/érdekes eseményt ráírnék, így könnyebben áttekinthetővé válik a múlt és a jelen közötti időszak.
“Hálózati térélmény”
Biztosan egy olyan otthonos, könnyen kezelhető, egyszerű, nem túl díszes honlapot szeretnék kialakítani, amely valamilyen szinten kapcsolódjon a királyi családhoz. A nyitóképen a családfa lesz, a háttérszín sosem lesz kirívó, elegánsnak, vagy inkább királyinak (és nem giccses) képzelem el. A honlap felépítése, design-ja nem fog nagyon változni, szerintem a nagy váltások (ha valaki nem napi szinten néz egy honlapot) nem tesznek jót.
Szóval egy letisztult, egyszerű, elegáns honlapot képzelek el, amelyet sok kép teszi szinessé. Sajnos példát nem tudok felmutatni, hogy összehasonlíthassam vele a létrejövő honlapot, így csak reménykedhetem benne, hogy jó lesz amit csinálok.
5. A szolgáltatás a felhasználói aktivitások tükrében
Privát szféra és a magány
A felhasználói, közösségi aktivitások szerepe fontos lehet egy ilyen kulturális webtartalom esetében. Ezzel a speciális témával sehol nem foglalkoznak napi szinten, így lehet nehézkes lesz egy közösséget szervezni köré. A célcsoport aki ide téved, nagy valószínűsggel rendelkezik valamilyen ismerettel a témáról és további ismereteket szeretne kézhez kapni. Ez egyfajta “kulturális long tail effektus” is lehetne, csak nem a kis érdeklődést keltő termékekre, hanem a kevésbé ismert személyekre vonatkoztatva.
Lehetségesnek találom, hogy sokan szeretnének majd segíteni, bővíteni a honlapot, így egy kis közösség is kialakulhat, így a magányból könnyen társasági élmény is válhat, függetlenül a helytől és időtől. Mert ugyebár mindegy mikor írjuk a kommenteket, bejegyzéseket, azt mindig lehet látni és reagálni rá.
Birtoklásvágy, felhalmozás
Az információ felhalmozás, a birtoklásvágy jellemző a tudást építő honlapokra, wikikre, így nincs ez másképp az én kulturális projektemmel sem. A felhasználók a témából fakadó tudásszomjukat kielégíthetik a témában megjelent könyvek olvasásával szerzett történeti ismerettársítással, így a birtoklásvágy inkább a tudás szintjén jelentkezik.
Például ez a honlap azért fog megszületni, mert az én tudásszomjamat próbálja kielégíteni. Amikor olvastam a királyi családról és nem találtam egy olyan honlapot sem, ahol bővebb információt lehet kapni és nagyjából könnyen elérhető, akkor gondoltam azt, hogy szeretnék többet tudni erről, mert jó érzést tudást birtokolni. Főleg olyan tudást, amely speciális, és nem mindenki “rendelkezik” vele.
Képességek fenntartása, fejlesztése
Az hogy tisztában vagyunk e kulturális tényekkel, mindenképpen fejleszti a történelmi tudásunkat és a műveltségünket. Például a jelenlegi uralkodó úttörő módon a japán hagyományoktól eltérően házasodott, illetve elhagyott fontos szokásokat. Ezenkívül a 20. században a világháborúk idején, vagy a II. világháború után is számos átalakuláson ment keresztük a dinasztia. Ezen összefüggések ismeretében könnybben kapcsolatba helyezhetjük a történelem órán hallottakat.
Hozzáadás, teremtő aktivitás
Mivel a honlapon a kommunikáció is teret kap, előbb-utóbb több ember is fog  egymással “beszélgetni” (kommentek útján). Így fog megjelenni például a segítés, az altruizmus is, vagyis az emberek egymásnak olyan információkat adnak majd, amivel a másikat segítik, pl. azok, akik értenek japánul, azok több információt fognak birtokolni, előbb fognak értesülni az eseményekről mint azok, akik csak magyarul vagy angolul olvasnak a témában. A honlapon pedig így lehetne majd egymást segíteni, hogy a hiányzó láncszemeket együtt keressük meg.
Ez már csak azért is fontos, mert az emberek már mindenhol és mindent meg akarnak osztani egymással, társaságra vágynak és így egy olyan kis közösség jöhet létre, ami máshol nem.
6. A szolgáltatás a technológiai lehetőségek tükrében
A lennedő honlap kétféle felhasználói igényre kíván szolgáltatást nyújtani: egyrészről gyors és széleskörű információforrásként kell értelmezni, másrészt szeretne segítséget kínálni azoknak, akik további irodalmat keresnek a témában.
A gyors és hatékony információforrást aképpen értelemezem, hogy minden személyről bővebb és szinesebb információk lesznek egy helyen (ilyen egyáltalán nincs az interneten a témában), valamint különböző kulturális, történelmi tényeket, érdekességeket, eseményeket (pl. hagyományok, szokások, uralkodóház eredete) is fel fog dolgozni a téma kapcsán.
Az irodalmi források része a honlapnak szintén nagyon praktikus lesz, mivel ennyire pontosan nincs sehol összegyűjtve ennyi információ a témáról (és külön csoportosítva sincsenek, mint ahogy a honlapon lesznek - könyvek, cikkek, stb.) az interneten. Ha lesz rá igény, a későbbiekben könyvismertetők, rövid leírások is lesznek az adott forrásokról, sőt a könyveknél kihasználnám a moly.hu[2] előnyeit, és felhasználnék idézeteket, valamint értékeléseket, melyek elősegítenék eldönteni, hogy érdmes-e elolvasni a kiválasztott könyvet.
Mindezeken kívül számítok a felhasználók visszajelzéseire (kommentek formájában, esetleg Vendégkönyv), netán kialakul egy olvasói közösség, amely tovább alakíthatja majd a honlap szerkezetét, ezzel építve a tartalomszolgáltatást.
Összegezve elmondható, hogy főképp webkettes alkalmazásokat fogok alkalmazni a honlap készítése során (címkézés, wikiszerű cikkek, RSS feedolvasó, Picasa).
7. A szolgáltatás és a komplex tájékoztató rendszerek tervezési koncepciója
A tartalomszolgáltatási rendszerem tervezése során az vezérel, hogy egy kis közösség számára érdekes és tán nem mindennapi, de izgalmas területen hiánypótló tartalmat hozzak létre. Mint azt már többször is hangsúlyoztam, ez a téma nem könnyen fellelhető az interneten, valamint az érdeklődők száma sem milliós nagyságrendű. De úgy vélem, hogy azoknak, akik szeretnének ezzel a témával foglalkozni nagyon hasznos forrásnak/kiindulópontnak fog számítani. Véleményem szerint ez a téma nagyon szerteágazó és aktuális, így sosem lehet majd teljesen lezárni, úgyhogy a projekt lezárása után reménykedem abban, hogy a felhasználók segítségével a későbbiekben tovább bővülhet majd a tartalom és egy információkban gazdag, időálló honlap valósul meg.
Kalmár Csilla


Alkalmazások bemutatása
JoomGallery
A JoomGallery az egyik legnépszerűbb Joomla extension, amely 2008 óta érhető el. Jelenleg a 2.1.1. verziója a legfrissebb (2012), a Joomla 2.5. verziójával kompatibilis. (A JoomGallery egy galéria alkalmazás, amely a Joomla-ba integrálható.)
Több funkciója is van, például:
  • Háromféle képméret érhető el: Miniatűrök, Részletes nézet, Teljes kép.(A miniatűrők és a részletek automatikusan generálódnak a teljes képből.)
  • Teljes képernyős animált JavaScript dobozok (Slimbox vagy Thickbox3). Többféleképpen lehet megnyitni a képeket: új ablakban, vagy JavaScript ablakban, DHTML-ben vagy egyéb pluginokkal.
  • Sokféle lehetőséget kínál a részletes nézet: lehet szavazni, kommentelni, tagelni, “Küldd el egy barátodnak” funkció, diavetítés, stb.
  • Konfigurálható vízjel
  • Hozzáférési jogok a különböző Joomla csoportokhoz
  • Felhasználó által létrehozott feltöltések és kategóriák
  • Google Maps hozzátehető (GeoTagging)
  • Többféle feltöltési lehetőség közül lehet választani, például: “sima” feltöltés, Zip feltöltés, Java feltöltés, FTP-n keresztüli feltöltés
  • Kereső funkció a galériában
Ha bármilyen kérdés merülne fel, van magyar nyelvű fórum, ahol választ kaphatunk kérdéseinkre. A demo innen letölthető.
Orkut
Google által üzemeltetett internetes ismertségi hálózat, amely  nevét az eredeti készítőjéről, Orkut Büyükköktenről kapta. Hasonlít a Facebookhoz. E szolgáltatás a Google szerverein 2004-ben indult. Jelenleg - mint a legtöbb Google-alkalmzást pl. Google+ - a Google-fiókunkhoz köthetjük. Főleg közép-és dél-amerikai felhasználók használják ezt a közösségi teret. Ez abból is jól látszik, hogy korábban időről időre tapasztalható volt, hogy a dél-amerikai „csúcsidőben” a szerver problémákkal küzd, és a szokásos „csúnya, rossz szerver, nem kapsz fánkot!” üzenettel jelzi, hogy az adott művelet épp nem sikerült. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően ez az üzenet egyre ritkábban látható.
Véleményem szerint a felület nagyon hasonlít a többi közösségi oldal (Twitter, Google+) felületéhez, stílusához. Belépés után a jobb alsó sarokban megjelennek az éppen online lévő ismerősök (akik bejelentkeztek Gmail-re). Ez a szolgáltatás a Google+ előfutáraként is értelmezhető.
Számos Facebook-funkció megtalálható, mint például a megbökés, és a barátkeresés felülete. Míg a Facebook nem 100%-ig magyar nyelvű, addig az Orkut igen. Ez szerintem nagyon pozitív. Nagyon vicces, hogyha az egyik főbb blokk mögött nincs semmilyen bejegyzés (nincs egy beszélgetés sem, vagy senkinek sincs meg a születésnapja) akkor a“Nincs itt semmi látnivaló” felirat jelenik meg.

Plurk
A Plurk egy mikroblog szolgáltatás, ahol a felhasználók teszik közé mini bejegyzéseiket. Ezek a bejegyzések 140 karakteresek, és plurk az elnevezésük. A magyar plurk-ölők a plurk-öket "plörkök"-nek vagy "plürkök"-nek nevezi. E szolgáltatás nagyon hasonlít a Twiterre, mivel a bejegyzések időrendi sorrendben láthatók azon felhasználók számára, akik feliratkoztak rá, vagy akiknek a felhasználó engedélyezi. Ezek megválaszolhatóak aplurk.com weboldalon, vagy azonnali üzenetküldő szolgáltatáson keresztül. A bejegyzések követhetők a weboldalon, azonnali üzenetküldő rendszerben, mobilszolgáltatáson keresztül vagy RSS-ben is. Habár a plurk-ön megadott linken keresztül adott felhasználó plurk-jeit követhetjük, de a hozzászólások olvasásához és küldéséhez már regisztráció szükséges.
Box.net

A Box.net egy fájlmegosztó felhőtechnológiájú alkalmazás, mely 2005 óta elérhető. A szolgáltatás elmenti és tárolja az információkat az ügyfél honlapján. A Box.net afreemium üzleti modellt alkalmazza, egy személy a fiókjában 5 gigabájtnyi ingyenes tárolást kap. Már mobil verziója is elérhető Androidról, Blackberryről, iOSról, Windows Phone-ról. 2007-ben indult az OpenBox platform, amely összeköti a Box-ot más web-alapú szolgáltatásokkal (EchoSign, Autodesk, Zoho, Scribd, Picnik, Zazzle, Twitter, FedEx).
Főleg az üzleti szférára fókuszálnak a szolgáltatásai, de magánszemélyként is lehet használni.
A Box biztosítja azt, hogy online többen, egy időben szerkesszenek egy fájlt, elérhető naptár, valamint a  Google alkalmazásokkat is el lehet érni a Box-on keresztül.
A fenntartó vállalat számos díjat nyert az alkalmazással az elmúlt években.
Véleményem szerint néhány funkciója - fájlmegosztás - nagyon hasonlít a Dropbox alkalmazásra.
A Box.net saját Youtube csatornát működtet, íme egy videó arról, miket lehet még csinálni ezzel az alkalmazással.
Zooomr (2005-2012)
A Zooomr egy kép-, video-, fotó-megosztó rendszer volt a weben. A BlueBridge Technologies Group (Kristopher Tate, Michael Van Veen) készítette 2005-ben digitális képek megosztására. 2006-tól nyilvánosan is használható volt. Sok tekintetben hasonlított a Flickr-re.
Számos webkettes alkalmazás elérhető volt róla, mint például a címkézés, Ajax, RSS, GeoTagging. A szolgáltatást multi-login funkcióval is el lehetett érni. Funkciói közé tartozott a LightBox, amelyben a felhasználók audio kommenteket tehettek egyes képek alá, valamint a SmartSets, melyek egy dinamikusan generált albumok, továbbá a PeopleTags, mely lehetővé teszi, hogy a felhasználók bejelöljék magukat és másokat a képeiken. A Zipline funkció lehetővé tette szociális kapcsolatok kiépítését. Így, ha egy ismerős feltöltött egy képet, értesítést kapott róla a másik. Mindezek egy béta verzióban voltak elérhetőek.
Jelenleg a weboldal nem üzemel.


[2] Például a Maszako hercegnő című könyv adatlapján lévő idézetek és értékelések.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése