Írás-olvasásoktatás, olvasás iránti elkötelezettség és könyvtárhasználat a többnyelvű osztályokban Norvégiában

Norvégia jelenleg még nem tagja az Európai uniónak, külön, állam-közi egyezményben szabályozzák az Unió és Norvégia gazdasági, kulturális és egyéb megállapodásait. Norvégiára jellemző, hogy az őslakosok (számi, lapp) mellett jelentős a migrációval bevándorolt lakosok száma. A két nagy kisebbségi kategóriába tartozó őslakosok (számi, lapp) nyelvi jogaira vonatkozó ENSZ dokumentumok is másképp viszonyulnak az anyanyelvhez: míg az ős-honos kisebbségeknél a megőrzésre, addig a migránsok esetében az asszimilációra irányulnak. A nyelvi kultúra megőrzése, ápolása elengedhetetlen az anyanyelv és a kultúra megőrzéséhez, ezért ahogyan más országokban is, Norvégiában is különös hangsúlyt kap az anyanyelvi oktatás és kultúra kérdésköre. Norvégia lakosságának összetétele: norvég 92.7 %, valamint svéd, dán, amerikai, német stb. bevándorlók. Hivatalos nyelv a norvég mellett az angol is.

Helyzetkép:

Tonne Ingebjorg és Phil Joron cikkének témája az írás-olvasás oktatása, olvasás iránti elkötelezettség és könyvtárhasználat a többnyelvű osztályokban. Az értekezésben azt feszegetik a szerzők, hogy mi segíti elő az olvasás iránti elkötelezettség kialakulását a többnyelvű osztályokban. A cikkben az olvasás iránti elkötelezettséget elemezik egy irodalomalapú szövegértési készséggel foglalkozó norvég programban (2007-2011) kapcsán. A program egy olyan kutatási és fejlesztési projekt volt, amelyben tanárok, kutatók és könyvtárosok dolgoztak együtt az írás-olvasás oktatása területén. Már önmagában érdekes, hogy a három érintett terület szakemberei vizsgálták a kérdéskört. Véleményem szerint sem lehet eleget beszélni az olvasás iránti elköteleződésről, különösen fontosnak tartom, hogy a három szakterület kutatói egymást segítve dolgoztak a kutatás eredményessége érdekében. A folyamat során pedagógiai beavatkozásokat mutattak be a résztvevők a projekten belül és egy felmérésre alapozva elemezték a bekövetkezett olvasási kedv növekedését a diákok körében.

Eredmények:

A felmérés dokumentálta, hogy a diákok túlnyomó többsége elkötelezett olvasó volt, aki már két éve a projektben van az önkéntes olvasás gyakorisága, az olvasott szöveg mennyisége, az olvasáshoz való hozzáállás és könyvtárhasználat alapján. Az eredmények azt mutatták, hogy az irodalomalapú írás-olvasásoktatás, a nem szegregált oktatási rendelkezések és a könyvtári források használata elősegítik az olvasási kedv kialakulását mind az első, mind a második nyelvet tanulók körében. A tanulmány megmutatta, hogy az irodalomalapú szövegértési készség fejlesztése csökkentheti a hátrányos gazdasági helyzetből és a nyelvi kisebbséghez való tartozásból fakadó olvasási kedvre tett esetleges negatív hatásokat. Ennek alapfeltétele az olyan írás-olvasásoktatás, amelyben a diákok szabadon hozzáférhetnek a könyvek széles választékához, szabadon választhatnak szépirodalmat, és tudományos irodalmat és ezt megoszthatják egymással eseményeken.

Összegzés:

A norvég példa kapcsán párhuzamot szeretnék vonni egy hazai programmal kapcsolatban:

2013. októberében zárult az Olvasó Dél-Alföld Olvasás (megye) határok nélkül projekt, ami Bács-Kiskun-Békés és Csongrád megye megyei könyvtárainak és olvasóinak részvételével zajlott. A projekt célja elsősorban a könyvtárak és az olvasás népszerűsítése volt. Az érdeklődők párhuzamosan több könyvtárakat és olvasást érintő programban vehettek részt. A résztvevők között hátrányos helyzetű fiatalok is (Még hogy mi nem olvasunk?!) és felnőttek (Irodalom a konyhában) egyaránt részt vettek. A projekt tapasztalatai hasonlóak voltak a norvég programhoz: a programban részt vevő gyerekek olvasási kedvére jelentős hatással voltak a könyvtári irodalmi foglalkozások. Az iskolákban lezajló foglalkozásokon a gyerekek aktívan részt vettek, a tapasztalatok alapján igény mutatkozik további, hasonló programok megvalósítására.

Referátum

Készítette: Lukoviczki Anna

2014. március 31.
Eredeti cím: Tonne, Ingjeborg – Phil, Joron: Literacy education, reading engagement, and library use in multilingual classes=LISA, ISSN 0024-2179 23. köt. 2013. 1. sz. p. 26
[Írás-olvasásoktatás, olvasás iránti elkötelezettség és könyvtárhasználat a többnyelvű osztályokban]

Hivatkozások:

1. Szilvási Zsuzsanna: Nyelvpolitika és a kisebbségi nyelvek Norvégiában–különös tekintettel a számi kisebbségre=[elektronikus dok.] A hozzáférés módja: http://nydi.btk.pte.hu/sites/nydi.btk.pte.hu/files/pdf/Szilvasi_Zsuzsanna2013_disszertacio.pdf
A letöltés ideje: 2014.03. 31.

2. Tonne, Ingjeborg – Phil, Joron: Literacy education, reading engagement, and library use in multilingual classes=LISA, ISSN 0024-2179 23. köt. 2013. 1. sz. p. 26