Háttér-információk:
A cikk két tájékoztatási rendszert különböztetett meg az online tájékoztatás terén:
1. fogyasztói egészségügyi információs központok létrehozása (passzív, szétsugárzó);
2. egészségügyi információs szolgálatok (aktív, eseti → konkrét szükségletekre válasz).
Egyes közkönyvtárak nem „értékelnek”, dolgoznak fel egészségügyi anyagokat, erőforrásokat. A felmérések szerint, hiába értékelik nagyra az ilyen szolgáltatásokat, a minőség, professzionálitás és az időszerűség (aktualitás) nem feltétlenül kritérium. A felmérés egy-egy, a fentiekre vonatkozó példát vizsgált New York állam (New York State) vidéki közkönyvtáraiban.
Közkönyvtárak rendszerei NYS területén
NYS területén 23 közkönyvtári kishálózat (online) működik,
amik nagyobb hálózatokat alkotnak. Ezt a NYS Oktatási Osztályának
Könyvtári Fejlesztési Részlege (NYS Education Department=NYSED)
koordinál, és vizsgál felül 1950-es évek beli törvény
alapján * . Három közkönyvtári rendszer alakult ki és élükön
központi könyvtárak:
1. együttműködő (cooperative) rendszer (16/23) - minden tag
önállóan is jelen van (interaktívan - pl. épít, sugároz, fogad
stb.);
3. szigetes (consolidated) - “különálló”, elszigetelt.
Az egyes kategóriába eső könyvtári együttműködés 741
helyi könyvtárat foglal magában aktív szolgáltatásokkal (pl.
könyvtárközi kölcsönzés (Interlibrary Loan=ILL)), súlypontjain
központi könyvtárak működnek; ezek fenntartási költségeit NYS
finanszírozza. Végül pedig: együttműködő rendszer keretein
belül létrehozták Fogyasztói Egészségügyi Információs
Központot 1999-ben (Consumer Health Information Center=CHIC).
Módszertan:
A tanulmány elkészítéséhez véletlenszerűen választottak ki
10-10 könyvtárat (CHIC közreműködéssel és anélkül), majd
tesztelték a rendszereiket (tehát összesen 20 esemény következett
be). A tesztkérdés: “Okoznak a vakcinák autizmust?” volt. A
kapott válaszokat csoportosították - nyomtatott-online, szak- és
ismeretterjesztő-irodalom stb. További adatokat is rögzítettek
(pl. cím, szerző). A felmérés után újabb kérdéseket tettek
fel telefonon - pl. „milyen elsődleges információforrásokra
támaszkodnak referensz kérdéseknél” stb. - a felmérést a
Syracuse Egyetem Intézményi Bírálótestülete (Syracuse
Universoty Institutional Review Board=SUIRB) felügyelte.
Eredmények személyes látogatáskor:
A 10 könyvtár, amely CHIC nélkül válaszolt: darabonként 2886
főt fedett le, 2010-ben 110.000 $-os volt a működési költsége,
a teljes munkaidős (továbbiakban: tm.) foglalkoztatottak száma 1,8
fő volt. 1 könyvtárban jelezték, hogy 1 egyetemi mesterszakot
végzett (továbbiakban: MA-s) van tm.-ben, 1 könyvtárban
részmunkaidőben. A többi 8 nem rendelkezett MA-ssal. Évente kb.
2500 referens kérdést tettek fel számukra.
A 10 CHIC-et használó könyvtár: átlag 9.400 lakost fedett le
(a legkisebbet kihagyva az átlag már 15.000 fölé növekszik),
éves működési költségük 378.000 $ (a legnagyobbat kihagyva ez
95.000 $). A legnagyobb könyvtár jelentése alapján 12 MA-s
dolgozott tm.-ben, ők több mint 50.000 referensz kérdést
válaszoltak meg évente, a maradék 9-ből 1db 7 MA-st tm-ben, 1 db
1 MA-st részmunkaidőben, a maradék 7 nem foglalkoztatott MA-st. A
legnagyobb intézmény kivételével 4.100 referensz kérdést
válaszoltak meg.
A CHIC eléréssel rendelkező könyvtárak az online forrásokat
preferálták (5:5 arányban, CHIC nélkül 7:3); a CHIC eléréssel
rendelkezők inkább szakanyagokat közvetítettek (professzionális
tájékoztatók), a CHIC nélküliek ismeretterjesztő irodalmat.
Eredmények telefonon:
A telefonos felmérés során azt figyelték meg, hogy az
egészségüggyel kapcsolatos kérdések területileg statikusan
kiegyenlítődtek ([átlagosan] CHIC eléréssel: 8827 ref. kérdésből
1.030, azaz 12%, CHIC nélkül 2.514 ref. kérdésből 725, azaz
30%), más kérdés azonban, hogy ezeket mennyire is tudták
megválaszolni megfelelő szakmaisággal. A telefonhívás folyamán
a CHIC eléréssel rendelkező könyvtárak hatékonyabban tudtak
megfelelni az elvárásoknak (5:5, 3:7 – gyors válasz (ált.
online forrás):lassú válasz(ált. offline forrás)).
Összegzés:
Összességében elmondható, hogy több könyvtár több
megválaszolt kérdés esetében inkább az általános tájékoztatást
preferálta, azonban a hatékonyabb tájékoztatáshoz szükségesek
voltak az online források – jelen esetben a kisebb hálózatok
használhatóbbak voltak, és speciálisabbak, tehát adott esetben
egy komolyabb kérdés feltevése során gyorsabb és pontosabb
folyamatban hasznosíthatóak az ilyen anyagok. Ez a feltett és
megválaszolt kérdések számában is megnyilvánul (ezen konkrét
felmérésen kívül), mivel az átlagos számok a következőek:
online források vs. hagyományos források (8827 ↔ 2514 db ref.
kérdés).
Módszertanilag lényegtelen elemek is helyet kaptak a cikkben –
tekintettel arra, hogy az információszolgáltatást az információs
rendszerek, források használatát tekintve kívánták vizsgálni,
a vizsgálat során bekerült a tanulmányba a szakképzés,
információs szakemberek kérdése is. Jól kiütközik a
felmérésből, hogy azon helyek, ahol mesterképzésen átesett
munkaerőt alkalmaznak átlagosan 30-40%-osan teljesítenek jobban –
adott esetben ennyivel több kérdésre válaszolnak; 20-30%-os
időnyereséggel teszik ezt, továbbá legalább 20%-kal kisebb
költséggel működnek az ilyen munkaerőt alkalmazó intézmények.
Összességében kb. átlagosan 40-50%-kal nő egy intézmény
hatékonysága ily módon [35*+25*+20*]}/3=0,267 → 26,7% 2 -
[százalékos értékek összeg]/szempontok mennyisége X100 (így
kapható meg a %-os érték)].
Személyes véleményem, hogy noha ezen felmérés fontos
eredményéről is beszámolnak, a cím lefedettsége, tartalma
azonban ezt nem engedélyezi – esetlegesen egy másik cikk
témájaként kellett volna taglalni – tekintve, hogy a felvezetés
nem ezt alapozta meg háttér-információk szempontjából, szóval
a cím alapján nem oda tartozó tartalmat is reprezentáltak a cikk
írói.
Recenzió
2014. 04. 12.Készítette: Laczkó Soma
Eredeti cikk: FLAHERTY, Mary Grace: Consumer Health Information Provision in rural Public Libraries: A comparison of Two Library Systems. In: The Library Quarterly: Information, Community, Policy. Chicago, III. : University of Chicago Press. (2013) 83. vol. 2. no. p. 155-165. A hozzáférés módja: http://www.jstor.org/action/showPublication?journalCode=libraryq(Letöltés ideje: 2014. 03. 07. 21:50). ISSN 0024-2519, e-ISSN 1549-652X
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése