A Földtan gyerekeknek téma nagyobb felhasználói réteget érint, mivel a gyermekeket nézve a korosztály kb. 3-18 éves korig tart, akár a nemeket is külön választva, mert a fiúkat lehet, hogy más érdekli, mint a lányokat. A téma olyan és az internet használat miatt is, hogy a felnőtteket is megszólítja, mivel a szülők és a pedagógusok viszik el és anyagilag támogatják, hogy a gyerekek eljussanak a kiállításra, múzeumba, stb.
A földtan is “nagy falat”, hiszen a Földünk kialakulásától napjainkig- az ember gyarlósága miatt- a környezetvédelemig széles kutatási témát ölel magába.
Mivel már az iskoláknak van saját honlapjuk, közösségi oldaluk, e-mailcím elérhetőségük, így könnyebb és gyorsabb a kommunikáció minden érintett személy között.
Aki nem látogatja naponta az internetet, úgy érzi lemarad valamiről. A közösségi csoportosulásban az a jó, hogy itt nincs névtelenség. Aki valamit leír, annak nyoma lesz, be lehet azonosítani. Ezért a weboldal, blog szerkesztőjének fontos, hogy mindig tényeket, igazat írjon. Nagyobb a felelősség azáltal, hogy gyerekek is olvassák, mivel még folyamatban van a személyiségük fejlődése.
Korosztályokra bontva vannak:
Óvodások:
Az ő érdeklődésük elsősorban a dinoszaurusz, a kincsvadászat és a felfedezés öröme felé terelődik. A lányokat inkább az ásványok szépségével lehet “megfogni”, abból is inkább ha ékszer készül belőle.:-)
Mivel már ez a korosztály is tudja használni a tabletet, okostelefont, számos játékprogram készült nekik. Itt még nem kell ismerni a betűket, számokat.
Program lehet pl. a “kincskeresés” is.
Alsótagozat:
Már megtanultak írni-olvasni, iskolai programokon kötelezően részt vesznek. Osztálykirándulásra mennek, környezettudatosságra nevelik őket.
Itt már el lehet vinni őket barlangtúrákra (megj.: van, aki esetleg még fél a sötétben). Múzeumi látogatásra mehetnek.
Felsőtagozat:
Ők már tanulnak földrajzot, biológiát, kémiát.
Megtanulják hogyan kell használni a könyvtárat. Alaptudást megszerezve, tágul érdeklődési körük. Mi-mikor alakult ki, hogy vándoroltak a kontinensek, hogy feljődtek ki a mai élőlények, milyen ásványkincsek lehetnek más országokban?
Kutatóintézetbe lehet előadásokra vinni, mert már nagyobb a tudásuk. Végig bírják ülni a fél-1 órás előadásokat. Kísérleteket lehet tartani nekik.
Több kilométeres túrákat lehet szerveni nekik Magyarországon (Geoparkokban), ahol megtanulhatják, mikor és hogy alakult ki az a táj, stb.
Elmehetnek több napos erdei táborba, akár távolabbi városba kiállítást megnézni.
Az osztályfőnöknek, szaktanárnak van rálátása, hogy a diákot az érdeklődésének és tudásának megfelelő mederbe terelje.
Középiskola, Gimnázium:
Itt már a nagyobb tudású tanuló akár versenyekre való felkészülésben, cikk írásban, önálló kutatásban is információt keresnek már saját maguk, pl. az Interneten.
"Rock cycle"
A szülőktől való segítségkérés már a háttérbe kerül. Itt főleg a szaktanároknak van a legnagyobb szerepe. A könyvtárba járás is itt a legintenzívebb.
14 éves kortól általában igaz, hogy nem menő, ha valaki nagyon okos. Valamilyen sportágban jeleskedik a diák, ha külseje divatos és a legmárkásabb elektronikai cucca van, az sokkal menőbb. Viszont mindig van olyan csoport, aki szereti a természetet, járja és védi azt és nem az emberi külsőséget nézi. Tud csendben megfigyelni.
Geológus programok: Békéscsabai Vásárhelyi Pál Szakközépiskola és Kollégium
A gyerekek elsősorban kíváncsiak és gyűjtőszenvedélyük végtelen. Bár ez igaz egyes felnőttekről is. Ilyen személyiség volt Tasnádi Kubacska András is. Pedagógus apukájától sokat tanulva kiskorában tovább képzve magát végül paleontológiából doktorált és egy Múzum igazgatója lett.
XXI. században is vannak is vannak ilyenek: diák kora óta nagy érdeklődésű és elszánt kutató pl. Dr. Ősi Attlia A közösséget megcélozva ismertet, publikál, filmet készített pl.: Dr. Babinszki Edit.
A digitális társadalomban aki publikál, ismertet, tájékoztat, friss információkat megoszt az él, létezik. Elsőként az embert a kíváncsiság hajtja, azután gyűjt, birtokol (legyen az tapasztalat, tudás vagy kőzet, ásvány), utána dicsekszik, tájékoztat, mutatja. A gyűjtés sokszor a véletlennek köszönhető. Jó időben, jó helyen volt. A mai technológiával nem csak levelezni lehet egymással, hanem lefényképezni, házivideót készíteni pár mp. alatt és egy pillanat múlva már több százan is nézhetik. Hol volt, hol-mit talált.
Külföldön nagyobb lehetőség van ezekre. Nyilván a nyelvi lehetőségek és a nagyobb népesség miatt, mint pl. Nagy Britanniában és az USA-ban.
A nyelvi korlátok és Internet szabályozás miatt, pl. Kínában ezt kevésbé lehet használni, pedig ez az ország is bővelkedik “geológiai kincsekben.”
Művészi környezetbe tette a freibergi múzeum ásvány és rovarok kiállítását, ahol a természet alkotta szépségeket egymás mellé helyezte, pl. egy gyönyörű pillangó szárnyainak színe és erezete pont olyan, mint egy bányában talált ásványé. A videón pedig lágy komolyzene is hallható.
Aki nem névtelenül, arctalanul tájékoztat, az saját honlapot készít és nem csak egy híroldal eldugott “sarkában” kérdez másokat, hogy “ez az ásvány micsoda, segítsetek beazonosítani”.
A tájékozott ember tudja, melyik könyvtárban találja meg az információt. Innen már a könyvtáros a kezébe tudja adni a megfelelő könyvet vagy ha nem, tudja hová küldje tovább, illetve melyik kutató tudja a választ. A tudás sikert okoz, az alkotás is, mint a művészetben.
Magyarországot, feltérképezte a Földtani Intézet több méretarányban is. Persze mindig akad olyan olvasó, aki összekeveri a kutató intézetet a Földhivatal munkájával.
Most már jelen van a Facebook-on is Magyar Földtani és Geofizikai Intézet. Könyvtára és térképtára a Kárpát-medence és a Földön szinte minden országáról gyűjt földtani dokumentumot.
Jelenleg a hazai kutatóintézeteknek és földtani gyűjteményű múzeumoknak még nincs RSS szolgáltatásuk csak hírlevélre felíratkozása, esetleg Facebook oldaluk. Van olyan szakmúzeum, ami koráltozottan vagy technikai okok miatt zárva tart.
Akkor működik jól egy weboldal, ha van rá tájékozott szakember, személyzet, akinek csak ez a munkája és más feladata nincs.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése