A pláza modell egyik fő ágazata az élményszerző ismeretmegjelenítés, a rendezvényszolgáltató funkciók működtetése. Az olvasószolgálat és szaktájékoztatás hagyományos szolgáltatásain túl számos újnak számító információ- és tudásszolgáltató tevékenységet folytatnak az ország könyvtárai. A könyvtári funkciókört messze túlhaladó a kulturális és szórakoztató jellegű rendezvények kínálata: közösségépítő, segítő (személyzet, szervezés), oktatási szerep, szabadidős programok, kiállítások, irodalmi estek szervezése, különféle életkorhoz, hobbikhoz, közművelődési célokhoz köthető klubok működtetése, pályázatírás. A művelődésszervezői funkció (részleges) átvállalásával a tudománynépszerűsítő, kulturális előadások az egyik legnagyobb számú és népszerűséget arató típus; jelentős látogatószámot generáló rendezvények az életvezetéssel, életmóddal kapcsolatos előadások, élménybeszámolók, egészség-megőrző, gasztronómiai események is. Helyet kapnak a könyvtárban művészeti programok, előadások, kiállítások: fotó-, festmény- szoborkiállítások, tematikus tárlatok, zenei műsorok, előadóestek. A gyermekek és a fiatal korosztály számára rendezett programok, foglalkozások, vetélkedők prioritást élveznek a közkönyvtárak szakrészlegeiben, de megjelennek más könyvtártípusokban is.
A pláza modell másik ágazata a hagyományos kultúramegőrző, dokumentumközpontú könyvtárt átalakító, domináns módon digitális, web2-es információ- és tudásszolgáltató intézmény. Az információ áruként megjelenése, s az iránta tapasztalható növekvő kereslet biztosíthatja a könyvtár egyik túlélési lehetőségét az (információ)gazdaságban. A könyvtári világ korán felismerte a formálódó legfontosabb alaptrendeket. Az üzleti szemlélet felé történő nyitás és az információs társadalomba tagozódás, az információtechnológia változásaihoz való alkalmazkodás követelménye az életben maradás feltételeként fogalmazódott meg.
A „tudástőkés” rendszerben a nagy információtömegben gyorsan megtalált, válogatott, kezelt, személyre szabott tudás megfelelő prezentálása jelentős versenyelőnyt képez. A tudáskonverzió, a hozzáadott információs érték könyvtárak által is gyakorolható formája képezi a piacképes információs termékek megkülönböztető ismérvét. Ezek különböző entitások lehetnek: koncentrált adattartalom, testre szabott információ, historikus adatbázis, valós idejű megjelenítés, több szempontú, részletes keresőfelület, szaktájékoztató munkatárs, stb.
Az értéknövelt információs termékek (value-added information products) felé jelentős igény mutatkozik külföldön, megfelelő reprezentáltság mellett Magyarországon is megközelíthető ez a szint. E termékfajta egy információfeltáró komplex folyamat eredménye, amely lefedi az információ gyűjtését, szűrését, kezelését, majd mindezeket szintetizáló, véleményt és ajánlásokat is tartalmazó jelentést. Piacképességét a vállalkozási szférában megfogalmazódó valós (gazdasági) igényeknek való optimális megfelelés jelenti.
A pláza modell másik ágazata a hagyományos kultúramegőrző, dokumentumközpontú könyvtárt átalakító, domináns módon digitális, web2-es információ- és tudásszolgáltató intézmény. Az információ áruként megjelenése, s az iránta tapasztalható növekvő kereslet biztosíthatja a könyvtár egyik túlélési lehetőségét az (információ)gazdaságban. A könyvtári világ korán felismerte a formálódó legfontosabb alaptrendeket. Az üzleti szemlélet felé történő nyitás és az információs társadalomba tagozódás, az információtechnológia változásaihoz való alkalmazkodás követelménye az életben maradás feltételeként fogalmazódott meg.
A „tudástőkés” rendszerben a nagy információtömegben gyorsan megtalált, válogatott, kezelt, személyre szabott tudás megfelelő prezentálása jelentős versenyelőnyt képez. A tudáskonverzió, a hozzáadott információs érték könyvtárak által is gyakorolható formája képezi a piacképes információs termékek megkülönböztető ismérvét. Ezek különböző entitások lehetnek: koncentrált adattartalom, testre szabott információ, historikus adatbázis, valós idejű megjelenítés, több szempontú, részletes keresőfelület, szaktájékoztató munkatárs, stb.
Az értéknövelt információs termékek (value-added information products) felé jelentős igény mutatkozik külföldön, megfelelő reprezentáltság mellett Magyarországon is megközelíthető ez a szint. E termékfajta egy információfeltáró komplex folyamat eredménye, amely lefedi az információ gyűjtését, szűrését, kezelését, majd mindezeket szintetizáló, véleményt és ajánlásokat is tartalmazó jelentést. Piacképességét a vállalkozási szférában megfogalmazódó valós (gazdasági) igényeknek való optimális megfelelés jelenti.
A jelenlegi informatikai helyzetben a könyvtárnak erős versenytársakkal kell megküzdeni mind szakmai, mind civil szinten, amelynek szereplői nemcsak az információbrókerek, a digitalizáló szervezetek, könyvcserélő oldalak, a Google, vagy a napjainkban elinduló civil „üzleti” könyvkölcsönzés, hanem az igen magas kompetenciával rendelkező amatőr felhasználó-szakértők is. A könyvtár ugyan alapvető céljaiból és jellemzőiből kifolyólag nem lesz üzleti tanácsadó vállalkozás, a piaci információigény mélységét, optimalizációs és reaktív igényeit nem érheti el. Mindemellett a jelenleginél gyorsabb és adekvát információszolgáltatásra képes lehet és bizonyos területeken nyújthat szolgáltatást akár a gazdasági szféra számára is. Ennek lehetőségeit intézményen belüli új térítéses szolgáltatások bevezetése, az üzleti tanácsadás mintájára szaktájékoztatásból felfejlesztett információs tanácsadás szolgáltathatja. Megvalósulási formái hazánkban egyelőre még kiforratlanok működési és intézményi sajátságok miatt.
A vállalkozói formában űzött információgazdálkodó (információbróker) könyvtáros foglalkozás is nyújthat potenciális karrierlehetőségeket az információs szektorban, azonban a versenyhelyzet és a behatárolt munkaerő-piaci helyzet jelenleg még nem nyújt megfelelő perspektívát. Ugyanakkor szakmai alapjai már készen állnak a könyvtár- és információtudomány eredményeiben, ill. a könyvtárosképzésben: az információkeresés többszintű tárháza, a tartalmi feltárás mélyebb formái (tömörítvény, recenzió, szakirodalmi szemle), felhasználói (és egyes képzőintézményekben akár programozói) informatikai ismeretek és nyelvtudás, egyes szakirányokon gazdasági alapismeretek. Könyvtári gyakorlatról e téren alig lehet beszélni; példaként említhető a győri Széchenyi István Egyetemi Könyvtárban közelmúltban megvalósított információbróker-szolgáltatással kapcsolatba hozható térítéses információszolgáltatás.
A kilencvenes évektől kialakuló tudásgazdaságban a könyvtár újabb szerepkörének kiemelkedő összetevője a (nem piaci alapú) információ-, majd a tudásszolgáltatás, amely egyre inkább a tudástermelés (tudásipari ágazat) irányába mozog és jelentős fejlődési ívet ír le. Az könyvtár a pláza-modell kulturális ipari-szolgáltató szegmenseként az ismeretfogyasztás helyévé, a tudástársadalom egy központjává kíván válni. Az információs igényfelkeltés, igénygenerálás, a releváns és élményalapú információfogyasztás elősegítése már a közelmúlttól élő gyakorlat. Az információ- és tudástermelés több formája már létezik (repozitorik, MTMT, weboldalfejlesztés, tartalomfejlesztés, képzések) és prognosztizálható ez irányú gyors fejlődés. A könyvtárosi funkciók kibővülnek a dokumentum- és információszolgáltatáson túl ismeretaggregációval, (web)tartalomszerkesztéssel, tartalomlétrehozással (webkönyvtáros), tudásközvetítéssel. Ennek megfelelően megnő a könyvtáros-képzés, informális tanulás, kompetenciafejlesztés jelentősége.
A vállalkozói formában űzött információgazdálkodó (információbróker) könyvtáros foglalkozás is nyújthat potenciális karrierlehetőségeket az információs szektorban, azonban a versenyhelyzet és a behatárolt munkaerő-piaci helyzet jelenleg még nem nyújt megfelelő perspektívát. Ugyanakkor szakmai alapjai már készen állnak a könyvtár- és információtudomány eredményeiben, ill. a könyvtárosképzésben: az információkeresés többszintű tárháza, a tartalmi feltárás mélyebb formái (tömörítvény, recenzió, szakirodalmi szemle), felhasználói (és egyes képzőintézményekben akár programozói) informatikai ismeretek és nyelvtudás, egyes szakirányokon gazdasági alapismeretek. Könyvtári gyakorlatról e téren alig lehet beszélni; példaként említhető a győri Széchenyi István Egyetemi Könyvtárban közelmúltban megvalósított információbróker-szolgáltatással kapcsolatba hozható térítéses információszolgáltatás.
A kilencvenes évektől kialakuló tudásgazdaságban a könyvtár újabb szerepkörének kiemelkedő összetevője a (nem piaci alapú) információ-, majd a tudásszolgáltatás, amely egyre inkább a tudástermelés (tudásipari ágazat) irányába mozog és jelentős fejlődési ívet ír le. Az könyvtár a pláza-modell kulturális ipari-szolgáltató szegmenseként az ismeretfogyasztás helyévé, a tudástársadalom egy központjává kíván válni. Az információs igényfelkeltés, igénygenerálás, a releváns és élményalapú információfogyasztás elősegítése már a közelmúlttól élő gyakorlat. Az információ- és tudástermelés több formája már létezik (repozitorik, MTMT, weboldalfejlesztés, tartalomfejlesztés, képzések) és prognosztizálható ez irányú gyors fejlődés. A könyvtárosi funkciók kibővülnek a dokumentum- és információszolgáltatáson túl ismeretaggregációval, (web)tartalomszerkesztéssel, tartalomlétrehozással (webkönyvtáros), tudásközvetítéssel. Ennek megfelelően megnő a könyvtáros-képzés, informális tanulás, kompetenciafejlesztés jelentősége.
A modell ágazataiban lévő területek közül az informatikai, élményszolgáltató, üzleti trendek jelenlegi szintje kifelé sodró hatások. Az információ-, tudásszolgáltatás bizonyulhat egyedül a középpont felé mutató trendnek, azonban itt is meg kell találni a hagyományban gyökerező, ugyanakkor jelenkorban is működőképes, sajátosan könyvtári tudásátadási formákat. Ilyen lehet a digitális könyvtárak számára a piacképes tudáskonverzió, adatmenedzsment, adat-, webbányászat, de még inkább a szélesebb, kulturális (könyvtári) szinten jelenlévő, nagyobb tudományterületeket átfogó bibliográfiai szaktanácsadói pozíció. A könyvtár számára ezzel lehetőség nyílik a pláza-modell második ágazatában a tudástársadalom egyik központjává válni (információökológia színterén), kedvező pozíciót alakíthat ki az oktatásiparban (tudásmenedzsment) kiaknázva annak releváns helyzetét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése