keresés

2016. június 11., szombat

A big data sötét oldala


Mindenki a big datáról beszél, lehetőség, amit nem szabad kihagyni. Így ez igazán nagy hiba lenne, ha a túlszabályozások miatt lenne a lehetőség kihagyva.

Első dolog, mi is a big data?
Ellenőrzés, vezérlés. Minél több adat, talán ez a helyes kifejezés a big datára. Természetes, hogy minél több információt, tudást szeretnénk megszerezni, de szem előtt kel tartani, az információ magában hordozza a veszélyt, hogy kihasználják. Nyilvánvaló, hogy a betörőnek nem kellene tudni mikor van nyaralni a család. Hasonlóképpen a kormányhoz, nem tarthatja nyilván ki szavaz ellenük. Minél több adatot gyűjtesz, annál jobban tudod irányítani őket. Ahogy a mai modern társadalom termeli az adatmennyiséget, folyamatosan nő a fenyegetettség veszélye.

Milyen fajtájú digitális adatokat gyártunk?
Néhány évvel ezelőtt semmilyen digitális adatot nem gyártottunk. Azonban ma folyamatosan ezt tesszük, akár aktívan, akár passzívan. Mikor online keresünk, online vásárolunk, online foglaljuk utazásainkat, online kommunikálunk (beleértve a képek és videók feltöltését), online rendszerezzük kapcsolatainkat és naptárjainkat, akkor aktívan feltöltjük adatainkat, egyesek nagyvonalúan az összes személyes adatát feltölti. Ezen kívül a weboldalak eszközöket használnak, melyek a böngészési szokásokat ellenőrzik, a mobil alkalmazások használati statisztikákat készítenek, néha személyes adatokat kémlelnek ki és ami a legveszélyesebb: barátaink, kollégáink osztanak meg információkat rólunk, Ezek passzívan történnek, nem mi osztjuk meg.

Csak a passzív adatokból lehetséges pontos képet alkotni a legtöbb személyről. Aktív adatokkal a digitális ujjlenyomatunk riasztóan teljes.

A legtöbb információ nem áll azonnal rendelkezésre, a big datából vezethető le.

Az, hogy egy szolgáltatónál nincs felhasználói profilod, még nem jelenti azt, hogy nekik nincs információik rólad. Ez több, mint, hogy nincs jelszó az adataidhoz való hozzáféréshez.



Hogyan lehet az ilyen adatokat kihasználni?


Néhány szakértő azt állítja, hogy nincs rossz adat, csak rossz felhasználása az adatoknak.
Tegyük fel, hogy a kormány az összes digitális adatához hozzáfér. Ebben az esetben hihetetlen hatalomhoz jut egyből felettünk és családunk fölött. Milyen veszélyes lehet ez, attól függően mely országban is él. Vagy csak a vélemény manipulálásának lehetősége egy közösségi platformon elhelyezett posttal.


Az elfogult oktatási rendszer különösen veszélyes, mivel lehetővé teszi az emberek manipulálását, a radikális gondolatok elterjesztését.


Minél több adat-vezérelt és irányított élet jelenik meg, annál több öncenzúra. Csak el kell képzelni, hogy valaki GPS fitnesz eszközt visel. A tanulót tudja az egyeteme ellenőrizni mikor volt órán és mikor nem. Akár még a sexuális beállítottságot is ki lehet következtetni.

A jó hír, hogy jelenleg nincs olyan szervezet, amely azonnal hozzáférne az összes adatunkhoz. Néhány népszerű vállalat, melyek sok személyes adatunkat gyűjtik: Google / Alphabet, Facebook, VK, Amazon, Microsoft, Dropbox, Apple and WeChat. Vannak olyan vállalatok - data brokers - a színfalak mögött csak érdeklődnek az adatok iránt.

A rossz hír, hogy az adat monopóliumok egyre nagyobbak és nagyobbak ahogyan minden lehetséges versenytársukat felvásárolják. A legrosszabb pedig, hogy a kormányok nagyon sikeresen kémkednek mind legálisan, mind illegálisan. Ellentmondásos az ahogyan az életünk ahogyan életünk egyre globálisabbá válik, úgy lesz a digitális egyre irányítottabb, centralizált.. Egyértelmű, az adatok eloszlása végett ezt decentralizálni kellene.

De bízhatunk a kormányokban, hogy nem használják fel az adatainkat?
A történelmet tekintve attól kell tartani, hogy nem. Állítólag az ártatlan adatok könnyen veszélyesek lehetnek később.

A nagyon részletes adatokat könnyen lehet használni a propagandában, vagy akár az üldözéshez.


Akármi más?
Nem csak a kormányokkal van baj. különösen melyek az adatból élnek, profitot tudnak csiholni minden egyes új adatból. Kedvezményeket adnak, ha bizonyos adatainkat megadjuk, a felhasználó csak a végén jön rá, hogy nagyobb árat fizetett ezzel, mint amit kapott.


Mi lesz lehetséges a jövőben?


A gépi tanulási technikák minden korábbinál népszerűbbek, egyik tudományos áttörés követi a másikat.

Ezek az aggályok nem csak elméletiek?
Potencionális veszély van. A világ változik és 60 év múlva máshogy fog kinézni például a dolgok internete, a robotika, a mesterséges inteligencia mint 60 évvel ezelőtt. Félelmetesen új lehetőségek, de figyeljünk a veszélyekre. Meg kell találni minél előbb a legbiztonságosabb megoldást. 



Mit tehetünk?


Tudatosság: Emeld fel a hangod!

Oktatás, oktatás, oktatás: Sok probléma nem is létezne egy átfogóbb oktatási rendszerrel.

Decentralizálás: Adataink szétszórásával csökkentjük, hogy egy nagyvállata kizsákmányoljon.

Self-hosting: Amennyi szolgáltatást csak lehet, saját magunk intézzünk, vagy olyannal akiben megbízunk. Például családi felhő létrehozása.

Open-source: Néhány zárt rendszer használatakor nem igazán tudni mi történik az adatainkkal. 

Biztonsági ellenőrzések: Néhány termék, különösen a kereskedelmi termékek érthető okokból nem adják ki a forráskódjaikat. Ilyen esetben  a vállalatnak lehetővé kell tennie tennie valamilyen szintű átláthatóságot.

Nincs hátsóajtó: Nagyon bölcsen kell terméket választani. Olyan vállalatot kell keresni, akik felelőségteljesen kezelik adatainkat.

Titkosítás: Sokkal nehezebb használni az adatainkat, ha azok titkosítottak.

Konklúzió
Manapság egyre több az esélye, hogy digitális adatainkkal visszaélnek, ezért erre fokozatosan ügyelnünk kell, saját magunknak.

Edward Snowden: Nem akarok egy olyan világban élni, ahol minden, amit mondok, amit csinálok, minden kifejezése a kreativitásomnak, szeretetemnek barátságomnak rögzítve van."


Eredeti cikk: https://www.martinruenz.de/article/data-privacy/2016/02/14/the-dark-side-of-big-data.html

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése