keresés

2016. június 23., csütörtök

Változó könyvtári világ - új készségek a modern könyvtárosnak

A gazdasági változások természetesen a könyvtáros szakmát is érintették. A technológiai fejlődés hatására megfizethetőbbek lettek az okos eszközök és a lehetőségeik legszélesebb körű kihasználásához szükséges internet elérés, amellyel hihetetlen gyorsasággal vagyunk képesek információhoz jutni - ha a megfelelő módon keresünk.

Sokat halljuk a "multifunkciós könyvtáros" fogalmát. Ma már nem meglepő, hogy pénzügyi, marketing, menedzsment és vezetői készségekkel is szerencsés, ha rendelkezik a könyvtárügyben fejlődést elérni kívánó szakember.
Ahhoz, hogy bebizonyosodjon, a könyvtár és a könyvtáros is rugalmas és képes változni a környezeti igénynek megfelelően, tudatosítanunk kell a következő készségek elsajátításának szükségességét.

Mi sem bizonyítja jobban a kompetenciák változásának tudatosítását, mint a Magyar Könyvtárosok Egyesületének számos előadása és konferenciája. Ez évi tudományos konferenciájának tematikája: "Szakmai ismeretek és készségek - átalakuló hivatás. A könyvtáros kompetenciák változása, megjelenése az uniós továbbképzési gyakorlatban". Az előadásokban szó esett a digitális adatok kezeléséről és a könyvtárosok élethosszig tartó tanulásról (Anna Maria Tammaro), a továbbképzéseken való részvétel fontosságáról (Barátné Hajdu Ágnes), a könyvtárosok önminősítéséről (Simon Edwards) és a digitális kompetenciáik méréséről (Eszenyiné Borbély Mária), valamint a támogatások kiszélesítéséhez szükséges pályázatok megtervezéséhez szükséges kompetenciákról (Sörény Edina).
A téma iránt számos nemzetközi folyóirat és blog írója is érdeklődik, melyek közül egy-egy lista a következő:

Library Journal 11 pontos listája:
 1. Lelkiismeretesség, odaadás
2. Együttműködés
3. Kommunikáció
4. Kreativitás, innováció
5. Kritikus gondolkodás
6. Adat vizsgálat
7. Rugalmasság
8. Vezetőképesség
9. Marketing
10. Projektmenedzsment
11. Technológiai szakértelem

Information Wants To Be Free listája:
Részletesebben ezen listát vizsgáltam meg. A cikk írója a készségeket két csoportba osztja, meghatároz alap technológiai készségeket, amiket mindenki számára javasolt elsajátítani a megfelelő minőségű tájékoztatás és tájékozódás érdekében, illetve magas szintű kompetenciákba.

Alap technológiai készségek:
1. A változásra való készség: abba az esetben, ha valami nem vagy nem jól működik, képesnek kell lennünk a változtatásra, még ha ez több időt és tanulást is igényel.
2. Az online felületek magabiztos használata: segítség kérés, forráskutatás. A tartalomszolgáltatás egyre hangsúlyosabb online felületen, az intézményi források és lehetőségek kihasználásához. 
3. Az új technológiák elsajátítása és hibaelhárítása: fel kell készülnünk rá, hogy ami elromolhat, az el is fog. Nem csak a könyvtári eszközök (pl: számítógép és nyomtató, szkenner), hanem az előadásokhoz használat projektor, világítás- és hangtechnika meghibásodására is fel kell készülnünk, illetve az eszközök wifis kapcsolódásával el kell bírnunk.
4. Új technológiai és könyvtári ötletek követése: nem csak időt kell szakítanunk a technológia változások követésére, de az időmenedzsment értelmében mindezt a legrövidebb idő alatt.

Magas szintű kompetenciák:
1. Projektmenedzsment: a könyvtári munkát megkönnyítő változások bevezetéséhez meg kell tanulnunk kidolgozni a projektet. Ehhez az előzetes kutatómunka után az intézmény adottságaihoz mérten kell megtervezni a feladatok. Fontos, hogy a munkatársakkal is egyeztessünk, hogy a lehető legjobban koordinált csapatmunka létre jöhessen a különböző szervezeti egységek között.
2. Könyvtári szolgáltatások értékelése: nem biztos, hogy az olvasói segítségnyújtáshoz a bevett szokások a legjobbak. Képesnek kell lennünk a saját szokásainkhoz, szolgáltatásainkhoz kritikusan állni és átalakítani, ha szükséges.
3. Könyvtári résztvevők igényeinek feltérképezése: egy új szolgáltatás vagy annak megváltoztatása előtt meg kell vizsgálni minden résztvevő igényét, hiszen nem biztos, hogy a különböző csoportok számára egyformán előnyös változást eszközölünk. Természetesen nem biztos, hogy mindenki számára kedvezően járunk el, ám projektek esetén szerencsésebb, ha a résztvevők is támogatják, hogy ne ütközünk folyamatos ellenállásba a kivitelezés szakaszában. És nem utolsó szempont az sem, hogy a megvalósított projekt után a kollégák is elkötelezzetek maradjanak, például egy szolgáltatás esetén használják és ajánlják a használatát (a fenntarthatóság előírás az EU-s pályázatoknál).
4. A hagyományos könyvtári folyamatok online felületre való átültetése: az OPAC megjelenése óta egyre nő a távhasználat, így egyre több folyamat elvégezhető online felületen, mint például raktári kérés, kölcsönzési idő hosszabbítása. Folyamatosan felvetődik a kérdés, hogy ha a hagyományos, könyvtárosok által elvégzett munkafolyamatokat gépesítsük, mi marad az embernek: tehermentesítés, kreativitás, innováció! A régóta tárgyalt üzleti információ és céginformáció szolgáltatásának könyvtári környezetben való szolgáltatás kidolgozására is érdemes lenne erőt és erőforrást fordítani.
5. Technológiák összehasonlítása, kritikus megközelítése: az adott feladathoz, illetve projekthez mérten kell tudnunk megválasztani az eszközöket, nem utolsó sorban az olvasók igényeit is figyelembe véve.
6. Ötlet/könyvtár értékesítés: a projektmenedzsment kapcsán el kell tudnunk adni az ötletünket, hogy a vezetőket és munkatársakat megnyerjük, illetve a bevezetés után az olvasóknak kell "eladnunk" a szolgáltatást, hogy használják is.

További hazai tanulmányok, melyek a témában íródtak:
Goda Beatrix: A könyvtári és információs szakemberek szakmai kompetenciái
Bartos Éva: Bővülő könyvtáros kompetenciák

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése