keresés

2017. január 18., szerda

Ex libris az internet előtt és ma...

Az ex libris mint grafikai, vizuális művészet a a 20. században robbant be az európai köztudatba, igen divatossá vált a kisgrafika ezen ága. Nemcsak a művészeteket kedvelő közönség kedvelte meg a műfajt, szakmai körökben is felélénkült az ex libris utáni érdeklődés. Grafikai művészi és ex libris gyűjtő-egyesületek alakultak, elkezdték gyűjteni a téma szakirodalmát, bibliográfiák készültek és művészeti, kisgrafikai szaklapok jelentek meg. Emellet fellendült a kiállítások, szakmai kongresszusok szervezése is.

Kiállítások, kongresszusok
Ebben az időszakban rendszeresen nyíltak ex libris kiállítások Európa-szerte, ahol a nagyközönség a kor legnevesebb művészeinek alkotásait tekinthette meg, valamint a korábbi idők ex libris művészetét is megismerhették.
Magyarországon az első ex libris kiállítást az Iparművészeti Múzeumban rendezték 1903-ban, amely tárlat a 16-19. századból fennmaradt heraldikus magyar illetve modern magyar és külföldi ex libriseket mutatta be. Az Országos Széchényi Könyvtár 1961-1969 között összesen tizenegy ex libris kiállítást rendezett.
Európában az 1900-as évek elejétől rendeztek nemzetközi ex libris kongresszusokat, ahol neves művészek és gyűjtők is megfordultak. A magyarok 1961-től kezdve vettek részt ezeken a gyűléseken.
1970-ben Budapesten tartották a FISAE (Fédération Internationale des Sociétés d'Amateurs d'Ex-Libris - francia ex libris-egyesület) XIII. Nemzetközi Ex libris Kongresszusát, e neves alkalom kapcsán rendezték meg a Régi magyar ex librisek, 1521-1900 c. tárlatot a Magyar Nemzeti Múzeumban.
A legtöbb kiállításról a kiállított tárgyak jegyzékét részletesen bemutató katalógus is készült, melyek ma fontos forrásként szolgálnak kutatók számára.

Gyűjtés
Még a kiállításoknál is komolyabb hagyománya volt azonban a könyvjegyek gyűjtésének. A tehetősebb kultúrakedvelők, neves írók, költők, történelmi személyek és maguk a művészek is "cserekereskedelmet" folytattak. Az elszántabbaknak jelentős, akár több ezer lapból álló gyűjteménye volt, melyek a kutatók számára még ma is rendkívül értékesek.

Egyesületek
Európában és Magyarországon is sorra alakultak az ex libris-gyűjtő egyesületek, amelyek a könyvjegy kultúra felvirágoztatását tűzték ki célul. A legtöbb alapító tag nagy gyűjteménnyel és nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezett.
Néhány fontosabb magyar egyesület a korból: 1909 - Szent György Czéh Magyar Amatőrök és Gyűjtők Egyesülete grafikai szakosztály (1909), - MEGE (Magyar Exlibrisgyűjtők és Grafikabarátok Egyesülete), 1959 - Kisgrafika Barátok Köre

Tudományos kutatás, exlibrisológia
Mint említettem, szakmai körökben is megkezdődött az ex libris kultúra tudományos kutatása, megjelent az "exlibrisológia". Galambos Ferenc állította össze az első komolyabb bibliográfiát, mely művében mintegy öt évtized ex libris irodalmát gyűjtötte össze, és betekintést nyújt a műfaj magyarországi történetébe, számba veszi az egyesületeket, kiállításokat, kongresszusokat, kiadványokat, cikkeket. (Galambos Ferenc: A magyar ex libris irodalom bibliográfiája, 1920-1970)
Az 1959-től megjelenő Kisgrafika c. folyóirat ex libris témájú cikkek, tanulmányok egyik legfontosabb gyűjtőhelye és forrása.

Napjainkban szintén a múzeumi és könyvtári gyűjtemények és kiállítások azok a platformok, ahol az érdeklődő közönség és a kutatók találkozhatnak az ex libris kultúrával. Az OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtára mintegy 34 ezres, 20-21. századi ex libris állománnyal rendelkezik.
A weben nagyon kis számú átfogó, minőségi tartalmat szolgáltató oldalt találni, amely ezzel a témával foglalkozik. Az ex libris történeti és kulturális hátteréről rengeteg anyagot találunk, ám képes adatbázist nem sokat. Ennek egyrészt szerzői jogi okai lehetnek, másrészt úgy gondolom a nagyobb gyűjteménnyel rendelkező intézmények sem fektetnek energiát állományuk digitalizálásába vagy közzétételébe...

A tervezett honlap egy kiemelt személy, Drahos István munkássága tükrében mutatja be a 20. századi magyar ex libris művészetet. Nem csak általános információkat közöl, hanem egy konkrét életmű ismertetésére vállalkozik, amely mindenképp színesíti a témában megjelenő tartalomszolgáltató oldalak palettáját. Az alkotások képi megjelenítése egyedülállóvá tehetné a szolgáltatást.


Források:
¹ Vasné Tóth Kornélia: Az ex libris a tudomány mérlegén - szakírók, szakírások. In: Interpretációk interpretációja : tudós bibliothecariusok, tudós elődök. Budapest : OSZK : Gondolat, 2015. p. 143-166.
² Vasné Tóth Kornélia: Ex libris és képkultúra : modern magyar ex librisek. Budapest : OSZK : Kossuth, 2016.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése