Mielőtt pontosítanám a fogalmat és rátérnék arra, hogy mi köze van a könyvtári világhoz, szeretnék bemutatni két grafikont egy közvélemény kutatásból, melyet a Katalist levelező listán és a Könyvtárosok Facebook csoportban tettem közzé.
Ismeri-e a makerspace fogalmát?(91 válasz)
Mit gondol, mi lehetne a megfelelő fordítása a makerspace szónak?(90 válasz)
Hivatalos magyar fordítása nincs, a Librarian day by day blogon szereplő, „könyvtári alkotóműhely”, kifejezés érzékeltetheti a területet nem ismerőkkel a fogalom tartalmát. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiírt egyik eszközfejlesztési pályázatban a „digitális műhely” szerepel, ám esetleg a „kreatívtér” vagy „kreatívszoba” ugyancsak működhetne a szó magyarosításaként.
 |
| Makerspaces : A Parctical Guide for Librarians |
John J. Bruke azt írja a könyvében meghatározásként, hogy a Makerspace felhasználók közösségének, eszközök gyűjteményének, az alkotói vágynak, tudásmegosztásnak és a kész mű megosztásának az elegye.
Theresa Willingham és Jeroen De Boer szerint a Makerspace egy interaktív, multifunkcionális tér a kreativitás felfedezéséhez, illetve tervezéshez és fejlesztéshez. |
| Makersapces in Libraries |
A Makerspace szó először 2005-ben, stílszerűen a szintén 2005-ben indult Make (vagy MAKE) magazinban jelent meg, ám a kifejezés ekkor még nem terjedt el igazán. 2011-ben jegyezték be a makerspace.com webcímet, és a szó ismertsége ezt követően kezdett felfutni.
A Makerspace bekerülése a könyvtári szolgáltatások közzé, nagyon egyszerűen magyarázható avval, hogy a könyvtár egyébként is egy közösségi tér, ahol szabadon hozzáférhetnek az emberek a könyvekben és adatbázisokban lévő tudáshoz. Ezekhez a tényekhez könnyen kapcsolható egy olyan állandó helység, ahol nem csak az elméletnek jut tér, hanem azokat a dolgokat, melyeket az interneten vagy a helyben található szakirodalomban olvasnak, azt meg is tudják valósítani. Természetesen az sem elhanyagolható szempont, hogy egy új szolgáltatás új bevételi forrást és új beiratkozott használókat ugyancsak jelenthet a könyvtárak számára. Aki alkotóhely kialakításán gondolkodik, annak rengeteg jó példa áll rendelkezésére, mert az elindításához egyszerű dolgok is megfelelőek lehetnek, nem feltétlenül kell hozzá a külön, elszeparált helyiség megléte vagy a drága eszközök.
Az első könyvtári makerspace a NewYork állambeli Fayetteville Free Library falai között alakult meg. E híradásról szóló cikket az Archive.org mentésében találhatjuk meg, jelenleg csak ott elérhető. A fayetteville-i könyvtár küldetésének tekinti a szabadfelhasználású és nyílthozzáférésű információk és ötletek megosztását. A fayetwille-i módszer 2010-es debütálása óta a világ számos részén széles körben elterjedt.
A kreatívlaborok többfajta eszközzel felvértezve állnak a nagyközönség rendelkezésére, ahol vagy szervezett workshopok formájában vagy egyénileg, alkalomszerűen lehet a szerszámokat használni. Az alapvető felszerelés részét képezi valamilyen 3D nyomtató (vannak helyek, ahol több is), a lézervágó/gravírozó gép, a nagyformátumú nyomtató (plotter) és a már megszokott számítógépek. Ehhez a készlethez csatlakoznak a különféle kiegészítők, például elektronikai játékok, robotépítő szettek, varrógép esetleg CNC eszterga vagy marógép.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése