Egy helytörténeti blog másfél éve

A Szociális és kulturális reform a századelő Budapestjén elnevezésű blog Bevezetőjében megfogalmazott célkitűzés az indulás óta eltelt másfél év alatt nem változott: „E blog keretei közt ennek az úgynevezett Bárczy-korszaknak a jellegzetességeivel, az alatta végbement kulturális és szociális reformokkal, illetve e reformok kulcsfiguráival szeretném megismertetni az olvasót elsősorban olyan források segítségével, melyek viszonylag kevés figyelmet keltve vészelték át az elmúlt száz esztendőt.”

A rövid bevezetőt követően, a választott témától részben eltérve, egy módszertani áttekintés is publikálásra került. Ebben elsősorban azt próbáltam körüljárni, hogy az internet megjelenése milyen változásokat hozott a helytörténeti kutatások világába, mennyiben működnek manapság a már bevált kutatásmódszertani gyakorlatok, melyek azok az új tartalmak és tartalomszolgáltatók, melyek nélkül egy modern kutatás lefolytatása már elképzelhetetlen.

A fenti bejegyzéseket öt, már a reformokkal kapcsolatos írás követte, melyek, természetesen csak mintegy betekintőként szolgálnak a korszak gazdag forrásanyagába. Ezek közül ez első a korabeli Budapest viszonyaival kívánta megismertetni a látogatót. Szó esett a fővárosi lakosság számarányainak változásairól, a népesség megoszlásáról és ezzel összefüggésben a századeleji Budapesten kialakult lakásviszonyokról. Ez a bejegyzés nem csak felvezetőként szolgált a korszak megismeréséhez, hanem konkrét előzménye is lett egy későbbi blogbejegyzésnek, mely a fővárosi lakásépítési programmal foglakozott.

Az 1900-as évek második felében kezdődött reformtörekvésnek számos meghatározó alakja van. Ezek közül talán a legjelentősebb az akkori polgármester, Bárczy István.  Értelemszerű volt, hogy életének és munkásságnak különálló bejegyzést szenteljek, melyben, ha nem is részletekbe menően, ismertetem családi hátterét, politikusi pályájának főbb állomásait, polgármesteri tevékenységét, különös tekintettel a reformprogramban betöltött szerepére, valamint leköszönése utáni sorsát egészen haláláig.

Egy hosszabb kihagyás után, 2017-ben került fel három új bejegyzés a blogra. Ezek közül az egyik a fent már említett lakásépítési elképzeléseket, illetve ezek megvalósulását kívánta részletesen bemutatni. Itt ki kellett térni a jogszabályi háttérre, valamint a program konkrét számadataira. Mindezek mellett két érdekesség is szerepelt ebben a bejegyzésben: a speciális céllal épített Népszálló, illetve a hasonló elgondolás mentén született Népház is bemutatásra került.

A két utolsó írás témája összefügg egymással. Az 1910-es évek elején úgy tűnt felépülhet egy fővárosi kultúrpalota az akkori Tisza Kálmán téren, mely otthont adott volna a Szabó Ervin vezette Fővárosi Könyvtárnak. Bár az indulás nagyon biztató volt, a kezdeményezésből sajnos nem lett semmi. A tervezés időszakában tervpályázat kiírására is sor került, s ennek pályaművei képezik a bejegyzések tartalmát. Közülük az első ismerteti magát a pályázatot, valamint a díjat nyert alkotások közül jó néhányat. A beérkezett elképzelések közül a zsűri végül Lajta Béla terveit fogadta el és megbízta a már konkrét tervek elkészítéseivel. Ezek a tervek képezik a második bejegyzés témáját.

Végezetül a blog jövőjéről szólnék még néhány szót. Úgy gondolom kutatásaimmal párhuzamban tovább fogom bővíteni a blog tartalmát. A végső cél egy olyan oldal létrejötte, mely jó kiindulási alapot szolgáltatna minden olyan kutatónak, érdeklődőnek, aki jobban bele akarja ásni magát az adott időszak történetébe.